Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Helytörténet - Szövényi István: A céhek és a kereskedők kenyérharca Kőszegen a XVIII. században

A kisipar és a kereskedelem egyensúlyát veszélyeztette az olcsóbb osztrák iparcikkek foko­zatos beáramlása. A kézműipari kisárutermelés egyes iparágakban elvesztette jövedelmezőségét, a műhelyek kereseti lehetőségei megcsappantak. A válság főleg a vasipart sújtotta. A kovácsok és lakatosok a vásárolt nyersvasat csak műhelyeikben dolgozhatták fel, szabálysértésnek minő­sült, ha a nyersvasat bármily tételben továbbadták. Karner Mátyás kovács is pórul járt, mert „az vasárossoknak praejudiciumával (sérelmével), és kárával egy Dömördi (tömördi) Embernek vàs­sat 33 garasson" eladott. A tanács a pénzt elkobozván ] / 3-át a feljelentőnek adta, 2/3-át, 1 Ft 6 krajcárt pedig inkasszálta. ' 3 A kereskedők üzleti érdekét sértette, ha a vasiparban dolgozó mesterek a nyersvasat másutt szerezték be. Donászy József vaskereskedő fel is jelentette Teigner András lakatost, hogy „az vas­sat másut meg vévén ide bé hozta, s ezt nem az itt lévő Vassárosoktul veszi, instál azért, hogy in­nend származó kárát az N. Magistratus tőle ell távosztassa." A tanács ugyan megtiltotta a laka­tosoknak, „hogy az Vassat in crudo sub poena confiscationis (a nyersvasat elkobzás terhe mel­lett) ell adni ne merészellyék; Ellemben.. .meg engedtetik, hogy az vassat in crudo (nyersen) is bé hozhassák, és Mesterségek szerént ki dolgozhassák.. ."' 4 Nem nézték tétlenül a kereskedők azt sem, hogy a kovácsmesterek olyan kapát, lapátot, fej­szét, szeget stb. árusítottak, melyek nem a saját műhelyükben készültek, hanem „más honnénd hozatnak az kereskedésre". A tanács utasította a kovácsokat, hogy csak saját készítésű szerszá­mokat adhatnak el, ellenkező esetben 4 Ft büntetést fizetnek. 15 A városi tanács a kereskedelmi élet szabályozása végett gondoskodott arról, hogy a mono­póliumát képező cikkeket csak a kijelölt és az árendát pontosan fizető kereskedő árusíthassa. A rendelkezés kijátszása büntetéssel járt. Donászy József vasárus 1777-ben feljelentette Pillich János posztókereskedőt, „hogy eő ezen kereskedése mellet megh nem maradván, az itt lévő Vas­sárusoknak nagy kárával nagy számú Vasat bé hozván, ezt itt el adja." A feljelentő kérte a taná­csot, hogy Pillich Jánosnak tiltsa meg a vas behozatalát és értékesítését. A tanács az ügyben em­berségesen döntött és megengedte, hogy a szabálysértő kereskedő a vasat a hónap utolsó napjáig eladhassa. „De tilalmaztatik nekie, hogy ezután ettül el légyen, és Vassal kereskedni éppen ne merészeilyen sub poena confiscationis (elkobzás terhe alatt)." 16 A kereskedők gyakori panaszaira 1777-ben a tanács az egész gazdasági életre kiterjedő hatá­rozatot hozott, hogy az iparűzők és a kereskedők közti sérelmeket megszüntesse. Az egykorú ta­nácsülési jegyzőkönyv szavait idézve: „Az itt lévő Kalmárok, és Kereskedők az Nemes Magist­ratushoz Instantiáliter recurrálvan (kérelmet benyújtván), meg ujtották azon Panaszikat, mellye­ket már 1768-ik Esztendőben itt volt F. Királyi Commissio (Bizottság) előttis tettek, tudnillik: Hogy nem csak az ide való Purgerek, és Mester emberek ollyas Partékákatis, mellyeket eők nem magok tulajdon kezekkel készítenek, és nem Mesterségekhez tartozandók, ell adnak, és vélek ke­reskednek; Hanem más Circumforaneussok (kóborlók), és házollyokis, kik nem csak országh vásároknak alkalmatosságával, hanem egyébb űdőbenis minden féle Partékát ide bé hozván azokkal kereskednek, és igy nékik, kiknek Mesterségek után kőll mind élnek, mind pedig az Ki­rályi, s egyébb terheket viselni, ell szenvedhetétlen károkat okoznak, mely Panaszikat a N. Ma­gistratus meg vizsgálván, azokra e' kővetkezendőket determinálta. 1° Hogy az Országh Vásároknak alkalmatosságival ugyan mindennémő Circumforaneus­sok s mindennémő Partékákat árulhatnak ugyan; De ezen űdőn kivűl akkár zsidók, silesiták, kutseberek, Olaszok, akkár más e' félek lesznek, ezeknek másképp házonként járni, vagy az Váro­son Depositoriumot (lerakatot) tartani, és Pártékájokat árulni s ell adni szabad nem lészen, Ha­nem ha előre Bíró Uramtul engedelmet vévén attul Czédulát vesznek, és ekkoris nem másképp, hanem ha a' kirendelendő Taxát (illetéket) le teszik, és nem tovább, hanem csak a' meddig az Czédula szerént meg lesz engedve, sőtt 2° Ez illyes űdőben is a kutsebereknek semmit egyebbet nem lesz szabad ell adni, mind czit­romot, Narancsot, Füget, Mondolát, apró masola szőlőt, Brusztrigát, Miscedlit, Risskását és olajt 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom