Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)

43. Ilyenek: A magyar románok és a magyar nemzet. Rába vidék 1891. aug. 9. A játékszenvedély Uo. 1897. jan. 24., 31. A tanító bírói mérlege. Uo. 1899. ápr. 2., 9., 16. Osztály vagy fellépő rendszer. Uo. 1900. júl. 15. 44. Nekrológjukat 1. Rábavidék 1914. aug. 16., 23. 45. Kunc Adolf: Értesítvény a szombathelyi katholikus főgymnasyumról. Szombathely 1876—1879. közt minden évben. A füzetekben levő adalékok alapján. 46. Egy részlete a Vasmegyei Lapok 1884. jan. 13-i számában is megjelent: Az ó-héber lyrai és tanköltészet címmel. 47. Szinnyei: Magyar írók. II, 572. Gulyás Pál: Magyar írók. V, 155. 48. Bárány Ignác: Értesítés a csáktornyai áll. tanítóképezdéről. Csáktornya 1880. 49. Sebesi Gönczy Pál (1817—1892) alakította ki a magyar népiskolák rendszerét. Szinnyei: Magyar írók. III, 1360—1367. 50. Első kiadása Budán 1869-ben. Újabb kiadásai 1877-ben és 1882-ben. 51. Samu József: A csáktornyai m. kir. áll. tanítóképezde emlékkönyve 1879/80. — 1889/90. tanévben fennállása tizedik évfordulóján. Csáktornya 1890. 105. 52. Samu József: A csáktornyai m. kir. áll. tanítóképezde értesítője. Nagykanizsa 1883. 53. Nagy József: Apróságok Bárány Ignác életéből. Tanítóbarát IV (1889), 74—79. és 90—95. A Tanítóbarát a Zalai Tanügy 1887. évi 46. sz.-ból átvette Nóvák Mihály cikkét és ez késztette Nagy Józsefet emlékezései megírására. A Tanítóbarátban Oláh János Bárány Ignác csurgói tevékenységéről is megemlékezett: III (1888) 36—38. 54. Vö. az előző adalékokkal. 55. Szinnyei: Magyar írók. I, 549—552. 56. Bárány Ignác önéletrajza is napvilágot látott: Magyar Paedagogiai Szemle 1882. évf. 57. Ethn. III (1892), 64—73. Vö. Bakó Imre: Rábahidvégi mondák és babonák. Dunántúli Népművelő IV (1935), 12. sz. 12—13. 58. Vö. Somlósy Sándor, szerk. : Emlékkönyv a győrvári csata 250. évfordulójára. Szombathely 1957. 30—32. 59. Ethn. XI (1900), 309—321. A 13 oldalas tanulmány terjedelme is mutatja, hogy Nagy József többször is el-ellátogatott szülőföldjére, míg pontosan felidézte adalékait. 60. Vö. a Dunántúli Népművelő szarvaskendi lakodalom-leírásával: VI (1937), 2. sz. 60—61., 1. sz. 27—29., V (1936), 10. sz. 299—300., 11. sz. 330—333., 12. sz. 361—362. 61. Vö. Rózsa István: Petőmihályfai babonák. Dunántúli Népművelő V (1936), 7—8. sz. 232—237. 62. Vö. Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében. Savaria (Vas Megyei Múzeumok Értesítője) Szombathely 1965. III, 195. 63. Néprajzi Értesítő I (1900), 81—96. 64. Uo. 120—126. és 132—140. 65. Ethn. XIV (1903), 426^29. 66. Uo. XIV (1903), 440. és XV (1904), 280. 67. Szinnyei: Magyar írók. IX, 656—658. 1902-ig megjelent cikkei bibliográfiájával. 68. Mándics Mihály országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Szövetsége főtitkára kutatásai és közlései alapján. Bezdánban tovább is kutatnak Nagy Józsefről és családjáról fennmaradt emlékek és emlékezések után. 69. Társadalmi méretekben ez a szemlélet tükröződik az orosz vengerec szó „házaló kereskedő" jelentésében. Ezek a kereskedők nem magyar nemzetiségűek voltak, hanem szlovákok, de akkor — magyar állampolgárok. Gunda: i. m. 76—77. 70. L. Káldi János mottóul választott költői sorait. 227