Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)

törő jellegű.

63 Gondosan felépített gondolatmenete arra mutat, hogy a szerkesztő, a tudós Jankó János is belesegített megírásába. Nagy József a dolgozat elején jegyzetként utal arra, hogy a Régalés, Hegyhátvidéki hangutánzók, valamint Hegyhátvidéki babonák с közleményei az Ethnographiában már napvilágot láttak. Nagy József előtt szülőföldjének monografisztikus feldolgozása lebegett. Vele csaknem egyidőben jelentek meg Gönczi Ferenc göcseji részlettanulmányai, amelyek előkészítették nagy monográfiáját. Nagy József legnagyobb sajnálatunkra nem jutott el az összefoglalásig, hegyháti leírásai azonban roppant értékesek nemcsak nekünk, hanem a jövő számára is. A Hegyhát népi építkezéséről írott tanulmánya elején pontosan meghatározza a vidék földrajzi és közigazgatási helyzetét. Felsorolja az egymás közelében elterülő, 2—600 lakosú, 40—80 házból álló jobbágyközségeket, amelyeknek közelében hatalmas uradalmi majorok vannak. Megjegyzi, hogy Halogy és Marác kivételével etnográfiai szempontból egységesek. Az említett két község népének viselete és szokásai az Őrség vidékével mutat hasonlóságot, „mely vidék néprajzilag lényeges különbséget tüntet fel." Rámutat a századforduló nagy természeti átalakítására: az erdőket és legelőket szántóföldekké alakítják át. Átalakul a táj, a természet, de a falvakban sok minden a régi marad. A terjedelmes jobbágytelkek még megvannak, a zsellérek a volt jobbágyok házaiban húzzák meg magukat. Részletesen szól a hagyományosan épült és települt házról és környékéről, berendezéséről, leírja a házépítést, a tokák (vízgyűjtő medencék) szerepét, a famunkákat, a zsúp készítését, az istállókat, a földmíves szerszámait, a ház karbantartását, a mosást : — a ház, mint a hegyháti parasztság termelési központja jelenik meg előttünk. Leírásai életszerűek, az empirikus megfigyelésen alapulnak, a terepmunka során ma is mintaszerűek lehetnek előttünk. A Hegyhátvidék néprajzához с tanulmánya is többet mond, mint címe.

64 Sorra veszi a nép testalkatát, viseletét és ruházatát, valamint táplálkozását, majd a földművelés ágazatait írja le oly részletesen és alaposan, hogy a helyszín ismerete alapján ma is rekonstruálhatjuk a kihalóban levő etnográfiai tényeket. A feudális életmódot leíró művei segítettek leginkább gyűjtőútjaimon. Útbaigazítása alapján megtaláltam a hagyományos jelenségeket 60—70 év eltelte után és újra leírtam pontosabb szakmai kifejezésekkel, mint Nagy József, de nélküle nem találtam volna rá sok fontos mozzanatra, melyek ismerete nélkül a tudományos kutatás üres spekuláció. Két utóbbi tanulmánya érzékelteti velünk leginkább, hogy Nagy József a szlovák nép otthonából tanulta meg szülőföldje hagyományos jelenségeit helyesen látni és láttatni. A felvidéki és a hegyháti életmód egybevetése alakította ki empirikus leíró módszerét oly magas fokra, hogy valóban a tudományos kutatás szilárd pilléreinek tekinthetők a Hegyhát általa készített empirikus leírásai. Jelentőségük a Hegyhát etnográfiai jelenségeinek tudományos elemzése során csak fokozódni fog. Később is vissza-visszatér a Hegyhátra. 1903-ban karácsonyi pásztorjátékot közöl szülőföldjéről.

65 Említi, hogy 20—30 évvel ezelőtt — tehát 1870—1880 körül — a „Betleen énekét" három csörgős bottal ellátott pásztor (Öreg, Maksus, Titeris) és a templomot vivő Angyal énekelte. Ugyancsak karácsonyi, István és János napi köszöntőket is megörökített a Hegyhátról.

66 Valószínű, hogy ezeket karácsonyi látogatásai során eleveníttette fel, talán arra is emlékezett, hogy gyermekkorában kik voltak a Hegyhát legszorgalmasabb kántálói. Tanulmányai mutatják, hogy Nagy József beleszületett és gyermekkorában elevenen benne élt a Hegyhát paraszti hagyományokat őrző világában. A Hegyhátat 48 szabadságharca nem mozdította ki a mindennapok feudális kereteiből, megszokott rendjéből. A polgári fejlődés törekvései és eseményei sem mozgatták meg ébredő tudatát : a nép törekvéseit a millénium talmi dicsősége sugározta be, amely Nagy József honpolgári tudatát is meghatározta. Ezzel magyarázható nosztalgiája is a tűnő múlt értékei iránt. Nem volt könnyű meghúznia a vonalat a régi és az új, a haladó és a retrográd, az érték és az álérték között, — nem is akarta, nem is tudta volna. Nagy József nem törődött kora hamis alternatíváival : naiv empirizmusa mégis tiltakozás kora áltudományossága ellen, mert a néphagyomány értékeit nála a néptanító hivatástudata mentette át a jövőt is formáló társadalmi erővé. 223