Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)
könyv tanításához с. koszorúzott pályamunkája 50 felhasználásával Muraközi horvát ABC könyvet és Magyar olvasó és gyakorló könyvet írt a muraközi iskolák számára. 51 E kézikönyvek segítségével Nagy József bepillantást nyert az idegen nyelvek tanításának módszertanába, amelyhez élete folyamán több ízben is értékes tapasztalatok birtokában szólt hozzá. A csáktornyai állami tanítóképezdéről a kiadott értesítésből tudjuk, hogy az 1879/80. tanévben indult 25 első osztályos növendékkel. Nagy József a II. osztályt 1880/81. tanévben jeles eredménnyel végezte, 1881/82-ben az értesítő nem közöl neveket. Megjegyzésként olvashatjuk, hogy „egy tanítójelölt távoli vidéken választatván meg időközben tanítónak, irományait visszavette." A turdossini uradalom tulajdonosa, gróf Zichy Edmund családi kapcsolatai a Dunántúlra is átnyúltak, s mivel nehezen kapott tanítót felvidéki birtokára, elvitte az ország másik végébe a tehetséges fiatalembert, aki a dimbes-dombos Dunántúlon romantikusan rajongott a Kárpátok óriási bércei után. Ezért Nagy József csak 1883-ban tett képesítő vizsgát, amikor már gyakorlattal is rendelkező tanító volt. 52 A néptanítói pályát nem a nagy jövedelem reményében választotta. Bárány Ignácról írott emlékezésében említi, hogy „mint népiskolai tanuló a tankönyvek címén gyakran olvastam Bárány Ignác nevét és gyermeki fantáziával természetfölötti erővel felruházott embernek képzeltem, aki könyveket is tud írni." Midőn szülei elhatározták, hogy tanítóképezdébe küldik, mérhetetlenül megörült, hogy milyen tudományos ember lesz az igazgatója. 53 Értékes ez az adalék számunkra azért, mert mutatja, hogy Nagy József kora gyermekségétől fogva rajongott a könyvekért és íróikért : az üzleti életben tevékenykedő szüleit ez indíthatta arra, hogy tanítónak adják. Nagy József megvallja, hogy Bárány Ignácca.1 első találkozása nem nagyon sikerült. Komoly dorgálást kapott tőle, mert nem volt testi alkalmasságot igazoló orvosi bizonyítványa. 54 Bárány Ignácot tanítványai kérlelhetetlen szigora miatt nem szerették, de tudása és jóakarata miatt tisztelték. Bárány Ignác ( 1833—1882) fiatal korában részt vett a szabadságharcban és katonás magatartása legendákat szőtt személye köré. 55 Tehetséges pedagógus volt: magyar olvasókönyveit évtizedeken át használták az iskolákban és tanítók sorát nevelte a nemzet számára. 56 Nagy József 1892-ben vált meg Turdossintól, de már ekkor megjelent első nagyobb hegyháti tanulmánya az Ethnographiában Hegyhát vidéki hangutánzók, mondák és babonák címmel. 57 Csillaga alatt megjegyzi : „Vas megye körmendi járásában Hegyhátnak nevezik a Rába síkságától keletre levő dombos vidéket." Már maga ez is fontos adat a Hegyhát földrajzi név élő voltáról és a területnek a nép tudatában élő határairól. 58 Tanulmánya a Társaság 1892. február 20-i ülésén felolvasásra került : ez a tény is mutatja, milyen nagy elismeréssel voltak a falusi tanító gyűjtőtevékenysége iránt. Négy fejezetben szól a Hegyhát néhány érdekességéről. Nagymizdóról, Telekesről és Nádasdról a malomkerék nyikorgásának hangutánzó mondókáit, Nagymizdóról, Szarvaskendről és Döröskéről a harangokról gyűjtött hasonló versikéket és magyarázatait közli. A mondák címszó alatt főként falucsúfoló történetkéket találunk Vasperről, Pácsonyról és Csatár-Szentkútról. Egész sereg babonát gyűjtött a betegségekről, az igézésekről, az állatokról, az időjárásról, az előjelekről, a boszorkányokról és a hazajáró lélekről. A másik nagy hegyháti tanulmánya 1900-ban látott napvilágot. 59 Ebben a hegyháti népszokásokat keríti sorra. Elsősorban a mennyegző leírása értékes, többek közt az élet fájáról, a fejkötőáldomásról és a móringolásról szóló rész. 60 Hasonlóan értékesek a temetésről, a kalákáról (munka-kölcsön), a búcsúról (verekedés), a húsvéti piros tojásokról, a karikázásról, a labdázásról, a fűzfasípról, a szitkozódásokról és az esküvésekről, a suprálásról, a lucázásról írott megfigyelései, valamint a babonás szokások tömege. 61 Gyűjtéseim során igen sok adalékot részletesebben sikerült leírnom, mint ahogyan ezeket Nagy József munkájában találtam, de nélküle talán sohasem bukkantam volna reájuk. 62 Nagy József legkiválóbb, legkiérleltebb hegyháti tanulmányai a Néprajzi Múzeum Értesítőjébenjelentek meg 1900-ban, éppen a századfordulón, amikor már legalább húsz éve huzamosan távol élt szülőföldjétől. Kapcsolatai azonban nem szakadtak meg és a vakációkban el-ellátogatott a szeretett dombhátak falvaiba. A Hegyhátvidék építkezése с tanulmánya a témakörben út222
