Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)

man korcsmáros leányát. A kis Nagy József családjával és rokonaival végiglakta a Körmend környékén levő kisközségeket, volt elég lehetősége közelről megismerni a hegyháti nép életét. Néprajzi leírásainak élményszerűsége abból eredt, hogy az általa leírt néprajzi tényeket nem alkalomszerűen, hanem gyermekkorától folyamatukban ismerte meg. Nem alkalomszerű adatgyűjtő kirándulások vetették el őt a hegyháti „terepre", hanem értelme nyiladozásától kezdve együttélt adatközlőivel: nemcsak létezett a tájban, hanem együtt nőtt, okosodott, fejlődött a hegyháti népi-paraszti társadalommal. A kocsma a mindennapi élet és az ünnepi alkalmak színtere volt, ahol a falvak közélete valóban „zajlott". Mindez érthetővé teszi Nagy József műveinek élményszerűségét, empirikus jellegét. Az etnográfia ebben az időben ismeretlen tudomány volt falun és a szülőföldtől való korai eltávolodás magyarázza Nagy József etnográfiai érdeklődésének és szakképzettségének korai kibontakozását. Enciklopédikus műveltségű falusi néptanító volt, s ez segítette hozzá önképzése céltudatosságához, amely kevés tanítónál termett maradandó alkotásokat a tudományban. Turdossini tartózkodása idején kezdettől fogva tartotta a kapcsolatot szülőföldjével. Ennek mélységét mutatja az a körülmény, hogy amikor 1890. július 6-án Ehrlich Miksa, a körmendi izraelita hitközség rabbija és iskolaigazgatója 25 éves jubileuma megülésére alakult egy rendezőbizottság az egykori tanítványokból, Nagy Józsefet is rendes taggá választották.

41 A bizottság elsősorban a szegény és tehetséges gyermekeket segítette és elnöke, Hafner Béla ügyvéd Körmend közéletében később is jelentős szerepet vitt.

42 Iskolatársai közül egyik sem jutott oly messzire a Hegyháttól, mint Nagy József, de szorgalmasan küldözgetett pedagógiai cikkei mutatják, hogy sohasem szakadt el gyermekkora színhelyétől.

43 Kapcsolatai véglegesen az első világháború kitörése után szakadtak meg a Hegyháttal. Ekkor halt meg Ehrlich Miksa és Blau Samu 1914. augusztus 16-án a két nagyszerű pedagógus, aki olthatatlan hazaszeretetet plántált át tanítványaiba.

44 Ez a patriotizmus tette etnográfussá Nagy Józsefet. Anyja családja, a Grünbaum-família tagjai már Nagy József gyermekkorában Gergőre változtatták vezetéknevüket és értelmiségi pályát választottak maguknak, orvosok és ügyvédek lettek. A kis József kiváló értelmi képességei és az unokatestvérek példái késztethették a szerény üzleti tőkével rendelkező szülőket arra, hogy fiukat a körmendi izraelita népiskola hat osztályának elvégzése után 1875-ben a szombathelyi katolikus főgimnáziumba írassák be.

45 Nagy József az első osztályban még gyenge tanuló volt — sokat kellett néki behoznia —, de a negyedik osztályban már mindenből jó rendű lett, sőt a mennyiségtanból jeles osztályzatot nyert. Tagja volt a gimnáziumi dalárdának : 1879-ben jó zenei képességei is segítették abban, hogy a csáktornyai állami tanítóképezdébe beiratkozzék. , Szombathelyi tanárai közül a kiváló képzettségű, ekkor 30 éves Dallos (Floigl) József ^ premontrei áldozópap, később teológiai doktor gyakorolhatott reá nagy hatást, aki négy éven át a magyar nyelvre és irodalomra tanította. Dallosnak a gimnázium 1878/79. évi értesítőjében jelent meg Az ó-héber lyrai költészet с 65 oldalas tanulmánya, amely kiváló héber nyelvismerete mellett újszerű folklorisztikai szemléletről is árulkodik. Dallos aprólékos adalékaival az ember érzelmi élete és az irodalmi jelenségek eredete közt gyanítható társadalmi mozzanatokra hívja fel a figyelmet. Nagy József a héber nyelv ismerete miatt is egyik kedvence lehetett kiváló tanárának, később a Petőfi Társaság tagjának.

47 Nagy József bezdáni rabbihelyettesi tevékenysége mutatja, hogy héber nyelvi ismeretei már fiatal korában kiválóak lehettek körmendi tanítói jóvoltából. Szombathelyről Csáktornyára vetette a sors Nagy József életútját az akkor megnyílt tanítóképzőbe. A csáktornyai tanítóképző kezdetben a Festetich György birtokában levő Zrínyi-várban volt elhelyezve: bért fizettek az uradalomnak. Bárány Ignác igazgató írja a tananyagról, hogy „Gönczy Pál ABC-je alapján sikerrel taníttatott a muraközi horvát és vend nyelv gyakorlati módszer szerint."

48 A vend-horvát nyelv tanulása minden növendék számára kötelező volt: Nagy József itt szerezte meg a szláv nyelvekben az alapjártasságot. A vend-horvát nyelvet Margitai József zenetanár tanította, aki Gönczy Pál:*

9 Vezérkönyv a magyar ABC és elemi olvasóul