Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Dömötör Sándor: A Hegyhát hajdani etnográfusa (Nagy József)

méltattak. Most, midőn Árva megyében szegény tót atyafiak ínségben sínylődnek, időszerűnek tartjuk a tótok táplálkozásáról szóló fejezet közlését." 31 A hegyháti társadalom Nagy József könyvének hatása alatt próbált segíteni a nélkülöző­kön. A körmendi katolikus iskola tanulói 15.57 forintot gyűjtöttek az Árva megyei ínségesek ja­vára. 32 A Magyar Genius с lap A kenyér címmel emléklapot adott ki, amelynek jövedelmét az Árva megyei atyafiak ínségeinek enyhítésére szánták. 33 Nagy József nemcsak tudományos sikert ért el könyvével, hanem valóban segített felkelteni a figyelmet az Árva megyében élő szlovák nép sanyarú sorsa iránt. Kapcsolatait a Hegyháttal Árva megyéből is megtartotta, mint a helyi lap­ban megjelent közleményei bizonyítják. A szlovák nép sanyarú életének bemutatásával vigasz­talni próbálta a Hegyhát szegénynek tartott vidékét azzal, hogy mostohább sorsú emberek is él­nek az Osztrák—Magyar Monarchiában, mint a Rába mentén húzódó kavicsos dombok silány hozamán tengődő parasztok. A nyilvánosság előtti pontos elszámolás könyve kiadásáról Turdossintól való megválását készítette elő. E lépése okát nem ismerjük, nősülésére gyanakodunk. A Magyar Néprajzi Társa­ság 1894. évi tagjegyzékében Nagy József tanító Bezdán szerepel. 34 Ekkor már itt lakott, itt is ma­radt a Délvidéken haláláig : nem volt vándormadár. Hogyan került e két véglet közé a Hegyhát etnográfiája? — bezdáni évei is bizonyítanak. Turdossinból való elköltözése után két évre, 1896-ban Bácsmegyei babonák с tanulmánya jelenik meg az Ethnographia hasábjain. 35 A babo­nákat öt csoportra osztja : a) az élet közönséges dolgaira, b) az égitestekre, c) az időjárásra, d) különböző bajokra, betegségekre, e) a szerelemre vonatkozók. Összevontan, röviden lényegüket írja fel az élőbeszédre jellemző kifejezésekkel, de nem szó szerint. A lejegyzésnek ez a módja nap­jainkban elavult, Nagy József idejében azonban a hagyományokkal kapcsolatban nem merültek fel aprólékos műfaji és esztétikai kérdések. 1898-ban Bácsmegyei mesék és népmondák с 20 tétel­ből álló gyűjteménye inkább babonás történeteket tartalmaz, mint meséket és mondákat : mese­elemek elvétve akadnak benne, nagy részük a boszorkányok rontó tevékenységeiről szól. Adat­közlőit és az adatközlés színhelyét nem nevezi meg, de feltehető, hogy új lakóhelyén, vagy annak közelében gyűjtötte a publikált anyagot. 36 1894 áprilisában Bezdánból írja, hogy „olyan érzéseim voltak fiatalkoromban, másutt mint hegyes vidéken nem is tudnám magam jól érezni." Az idő változandósága azonban új érzéseket keltett szívében az Alföld és népe iránt : a nép itt is bővelkedik az általa teremtett hagyományok­ban, bár ezek másfélék mint a felső vidéken. Itt a nép sokkal vegyesebb, mint a Felföldön : a sok­féle nyelvet beszélő néppel újabban betelepített Bácskát is szeretné leírni és útleíró riportjaival új­rajelentkezik a Hegyháton. 37 Egy év mégis eltelik, mire leírja a bácskaiak hírhedt mulatozásait, a hajóvontatás nehéz munkáját a Ferenc-csatornán, a bezdáni erdőben levő Bodrogvár és Zöld­halom legendáit, a kompátkelés veszélyeit a gyüdi búcsú alkalmával. Egy érdekes mondát is leír a Kiskőszeg (Batina) melletti Leányvárról, melynek Vörös Márta (vö. Veresmart) nevű tulajdo­nosa az álruhában átkelő Mátyás királyt is megdolgoztatta. 38 Nagy József a Szinnyei-féle magyar írók életrajzi lexikonában közzétett önéletrajzi adalé­kok szerint 1862. március 2-án született Vasper (Zala m.) községben, az itteni kocsmáros, Grósz Ignác és felesége, Grünbaum Sarolta fiaként. 39 A körmendi izraelita hitközség anyakönyve sze­rint szüleinek már előbb, 1860. december 31-én is született egy Herman nevű fiacskája, aki négy hónapos korában meghalt. A kis Józsefnek még Vasper községben 1864. augusztus 11-én szüle­tett Rozália, 1867. május 2-án Halogyon Móric nevű testvére. 40 Őket követte Nagymizdón 1869. október 2-án Herman nevű fiuk, aki azonban két és fél éves korában torokgyíkban meghalt. Az ide-oda költözködő Grósz Ignác feleségével együtt 38 éves volt, — mindketten 1833-ban szület­tek. Öt gyermekük közül kettő kiskorában meghalt. A Herman névhez való ragaszkodásuk oka az lehetett, hogy Grósz Ignác apját is Hermanra keresztelték. Grósz Ignác feleségének családja kiterjedt körmendi kereskedőfamília volt, a házasságkötés idején apósa, Grünbaum Zsigmond (Seligman) Molnaszecsődön működött mint korcsmáros. Grünbaum Sarolta testvére, Grünbaum Salamon pedig Nádasdon bérelte a kocsmát: 1853-ban elvette feleségül az andrásfai Engl Her­220

Next

/
Oldalképek
Tartalom