Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Néprajz - Pusztainé Madar Ilona: Nemesládony és Tompaládony lakóinak állattartása

hajlással szemben vakarják a szarvasmarha szőrét, az csak az öregjét vette le a pornak, utána szőrmentén lekefélik. Van aki egyszerre csinálja, egyik kézben a vakaró van, a másikban a kefe. A port a vakaróra verik le a keféről. Némelyek még gyapjúdarabbal is áttörölték a szőrt, hogy fényes legyen. A hanyagabb ember csak megöregelte (a nagyját szedte le a pornak, piszoknak). A tehén és az üsző könnyebben pucolható, mint a bika ill. a tinó, mert azok hátra pisilnek. A tinó alatt hígabb az alom. A jóltáplált szarvasmarhát könnyebb pucolni, mint a gyengén takarmányozottat. Hetenként egyszer mosták a farkat, ha belefeküdt a trágyába az oldalát is lemosták hideg vízzel. Február végén, március elején attól függetlenül, hogy milyen takarományozásúak veretnek (szőrt váltanak). '

5 Ilyenkor valamivel jobban kell takarmányozni az állatot s a pucolás is nagyobb munkát igényel. Az igásökrök nagyobb mennyiségű takarmányt kaptak, de gondozásuk olyan volt, mint a tinóké. Nehéz munka idején fokozták a hintelék-adagot egy-egy kiszsomborral (kiskosárral) kaptak reggel-este. A nagy melegségben leginkább a kukoricaszár és a tavasziszár (csalamádé) szecskáját adták nekik. Igázáskor a reggeli etetés-itatás után, hat óra tájban indították az állatokat a mezőre, négyöt órai munka után hazahajtották, s a déli etetést-itatást otthon ejtették meg. Nemcsak teherszállításkor, hanem szántáskor és egyéb földmunka idején is együtt etettekitattakaz otthontartott jószágállománnyal. Az előbbiekben már szóbakerült, hogy nincsenek is a határban kutak, ahol itatni lehetne. Minthogy nem is volt célszerű — a századfordulóra már általánossá vált — pirostarka szarvasmarhát déltájban terhelni, mert a nagy melegben kihányta a nyelvit — „ledobbant". Néhányan tenyészbikát is tartottak. Napjában háromszor adtak neki zabosdarát, utána száraztakarmányt. Vizet keveset kapott nehogy „hasat eresszen". A fejőstehén — a borjúhoz hasonlóan — a javát kapta a takarmánynak, különösen ha igázták is. A darát, jobbára veresdarát — más néven negyedik lisztet — kapott vízzel felhígítva, moslékként. Az öregek emlegetik, hogy azelőtt főtt burgonyát is tettek a tehén moslékjába. A tehén pucolását néhányan fejés utánra hagyták, nehogy a levegőben meglévő felkavart por vagy szőrszál belemenjen a tejbe. Mások úgy tartották, hogy épp azért kell fejés előtt pucolni, mert a tiszta állatról nem hullhat a piszok. Fejés után takarítják az istállót, a trágyát a trákkal kihordják a trágyadombra. Az etetés és a pucolás mintegy két órányi időt vesz igénybe. Az eddigiekben a nyári takarmányozásról esett szó, ettől a téli elsősorban abban különbözik, hogy nem háromszor, hanem kétszer etetnek naponta. Az őszi beszorulástól — november elsejétől — kihajtósig — május elsejéig — tart ez az időszak (s ez így van Nemesládonyban is, ahol pedig nem volt kihajtás). Télen félhat-hat óra tájban kezdik az etetést, ilyenkor a pucolás nagyobb gonddal történik, jobban ráérnek és az állandó bentlét miatt az állat is jobban igényli. A takarmányozás ugyanúgy történik, mint nyáron. 8 óra felé itatnak. Mindig kihajtják az állatokat a kútvályúhoz, utána tesznek eléjük egy-egy vetet száraz takarmányt vagy kukoricaszárat, azon elrágódnak délutánig. Három óra körül kezdik az esti etetést. Télen a sót is ott tartják a jászolban, oda-odatolják a szarvasmarha elé. Az itt elsorolt soványnak mondható takarmányozási mód mellett hizlalásra is fogtak be a ládonyiak kétévesnél idősebb tinókat — ökröket. A hízóba szánt állatnak nyáron sok zöldet adtak, hogy bővüljön a gyomra. A száraz takarmányt szecskázva kapta, mindenképpen kedveztek neki a takarmányozásban. Hintelékből is egy-egy 4 kg-os zsomborral kapott reggel-este. Nyár végére jól berakódott hússal. Pihentetve darázták még 3—4 hónapig, de sokat elvittek félhízottan is. Az ökrök terhelését mérsékelték. Üszőt ritkábban hizlaltak. Annak kevesebb takarmány kell, de kisebbre is hízik. Az ökör göböly korára 6—7 mázsás, az üsző nem igen több ötnél. Napjainkban a TSZ-ben nagyon leegyszerűsödött a szarvasmarha tartása, gondozása. Biká189