Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Borostyángyöngyök szarmata sírokban
tek kereskedőként Pannoniában, de főleg a limes mentén. 75 Emlékeiket Carnuntumban, 76 Brigetioban, 77 Aquincumban, 78 Ulcisia Castrában 79 és Intercisában egyaránt megtaláljuk. 80 A II. század második felében a Duna—Kelet-Balkán a szírek fő bejöveteli iránya. 81 Ez elsősorban a pannóniai csapatok keleti expedícióival függ össze, valamint a keleti csapatok hozzánk helyezésével. 82 De keleti kereskedők nem csak a Byzantium—Perinthus—Philippopolis—Serdica—Naissus—Viminacium útvonalon, hanem Dalmácián keresztül is érkeztek hozzánk. 83 A III. század első felében Savariában is megjelentek. Létszámuk végig kicsi maradt s bár gazdasági erejük nem lehetett gyenge, társadalmi befolyásuk igen gyér volt a ránkmaradt feliratos emlékek alapján. A provincia belsejében más városokban alig van nyomuk. 84 Talán nem egészen véletlen, hogy Carnuntumban van legkorábban szír kereskedő s ráadásul neve (Zmaragdus) ékszerekkel függ össze; a legjelentősebb csoport pedig Savariában található, tehát ugyancsak a borostyánkőúton. 85 Feliratokban ugyan nincs már nyomuk a IV. században, de az összeköttetés és az áruk beáramlása nem szakadt meg, hiszen Brigetioból keleti (kínai?) selyemét ismerünk a IV. század elejéről, Aquincumból pedig múmiasírból került elő selyem. 86 Pillanatnyilag azonban kevés a biztosan keleti leletanyag a véleményformáláshoz. Mi vonzotta a kereskedőket Pannoniába, minek köszönhették vagyonukat, mivel kereskedtek? Ezekre a kérdésekre (bizonyos fokig) a sírokba helyezett mellékletek adhatnak választ: a polgári lakosság ugyanis az új coloniában igyekezett olyan életmódot folytatni, mint az itáliai városokban. Halottaikat nemzedékeken keresztül hagyományos módon temették. A díszes síremlék mellett a sírba helyezett tárgyak is sokba kerültek. A tehetősebb polgárok például a kalcinált csontokat itáliai szokás szerint üvegurnába helyezték, márpedig tudjuk, hogy ez igen költséges szokás volt : a 40—50 cm magas, átlátszó üvegedények, a fennmaradt adatok szerint kb. két ökör árának feleltek meg ebben az időben. Hát még hogyha a borostyánkő ékszereket vesszük számításba, néha a hamvak helyett az üvegurnában 5—6 ilyen, vagyont érő faragvány található. Valószínűleg jelképes sírról van szó ezekben az esetekben, mikor a család egyik tagja Savariától távol hunyt el. A borostyánok zöme azonban nem jelképes, hanem szokásos sírok mellékleteként került elő. 87 A korai temetőink azt mutatják, hogy a II. században a romanizáció folyamata már befejeződött Pannoniában. 88 A lakosság körében igen kedveltek voltak a római ízlésnek megfelelő iparcikkek, s ezt előnyösen használta ki a kereskedelem. 89 Felvetődik a kérdés, hogy hol volt a borostyánkő faragványok gyártásának helye. Aquileiában az ásatások alkalmával sok faragvány került elő, melyek közt gyűrűk, nyakláncok, szobrocskák voltak. 90 A nagyszámú tárgy alapján feltételezhető, hogy itt jelentős borostyánfeldolgozó ipari tevékenység folyt. 91 Az aquileiai termékek a birodalom közeli és távolabbi részébe egyaránt eljutottak. 92 Az itt készült faragványokat a Rajna mellett, 93 Belgiumba, 94 Dalmáciában 95 és nálunk Pannoniában is megtaláljuk. A borostyánékszerek Aquileiában az I. század közepén jönnek divatba, s az északról hozott borostyán már feldolgozva jutott el a birodalom más területére. 96 Pannoniában ez az észak-itáliai divat elsősorban ott hódított, ahol a lakosságban az itáliai és aquileiai elem uralkodott (Carnuntum, Poetovio, Scarbantia, Savaria). A leleteknek ilyen területi elhelyezkedése azt is mutatja, hogy a borostyánkő ékszer főleg a polgári jellegű kereskedő városok anyagára jellemző, tehát maga a divat is inkább polgári, mint katonai volt. 97 Néhányan feltételezték, mivel Szombathely és Sopron környékén sok faragvány került elő, talán ezen a helyen is volt egy faragó műhely, s az itt talált tárgyak egy része ebben készülhetett. 98 Régészeti leletek azonban ezt nem támasztják alá. Pannoniában a borostyánkő ékszerek legnagyobb divatja a II. század első felére tehető. Ezzel szemben a dísztelen és különféle díszítésű gyűrűk, melyek együtt fordulnak elő a sírokban, az I. század közepétől a II. század közepéig voltak használatban. A III— IV. századi pannóniai sírokban is találunk borostyánt, de ezek csaknem kizárólag gyöngyök. Viseletük már nem az itáliai (aquileiai) eredetű divathoz kapcsolódik, hanem más területről (kelet?) jövő hatást kell ebben látnunk. 99 Talán éppen az áttelepített szarmaták asszonyai hozták újra divatba viseletüket. I0 ° Náluk a II. században tűnnek fel a borostyángyöngyök s viseletük egészen a IV. századig nyomon követhető. 125
