Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Borostyángyöngyök szarmata sírokban

A rómaiak a II. századtól kezdve már államilag szervezték meg a kereskedelmet,

101 sőt hivatásos római kereskedők járták a barbár területeket.

102 Néha büntetésből megtiltják a kereskedést, amivel kimondottan sújtották a Limessel szomszédos népeket.

103 Egyes törzsek ősi módon cserekereskedést folytattak.

104 Adóba is kellett néha gabonát adniok a germánoknak,

105 a cotinusoknak lovakat,

106 a quádoknak marhákat és lovakat,

107 a frieseknek marhabőröket.

108 De pénzzel is vásároltak s az ezüstöt jobban becsülték az aranynál.

109 Aquincumban olyan fahordókat találtak, amelyek quád fából voltak.

110 Az északi tenger mellől, Lengyelországon át, borostyánkő került a birodalomba, melyért a rómaiak vasat,

1 ' ' terra sigillátákat adtak. ' '

2 Néha rabszolga kereskedelem is folyt, de igen feltűnő, hogy egyetlen szarmata rabszolgát sem ismerünk a nagyszámú római feliratos kőről.

113 Bizonyára fölös számú szarvasmarha is került szarmata földről a rómaiakhoz, akiknek ezekre igen nagy szükségük volt a mezőgazdaságban.

114 A szarmata telepeken viszont egy itáliai eredetű római szarvasmarhafajta fordul elő, melyet kereskedelmi úton, vagy zsákmányként szereztek meg maguknak. Az erőteljes római katonaló csontjai sem hiányoznak a Pannoniával szomszédos terület telepeiről.

115 Mindezeket összevéve azt állapíthatjuk meg, hogy a dunai Limes római őrállomásai és ellenerődjei komoly kereskedelmet bonyolítottak le a balparti szarmatákkal. A fentiekben ennek a kereskedelmi tevékenységnek régészeti és történeti adatait igyekeztünk bemutatni, de meggyőződésünk, hogy a kutatások erőteljesebbé válásával ezek száma meg fog sokszorozódni. Segítségükkel néhány évtized múlva sokkal markánsabb vonásokkal tudjuk majd felvázolni a jelenleg csak vázlatosan összefoglalt kérdéskört. JEGYZETEK 1. Gabler Dénes : Terra sigillata in dem Ostpannonien benachbarten Barbaricum. Rei Cretariae Romana Fautorum. Acta VIII. (1966) 5—17. — Ua. : Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban. Arch. Ért. 95 (1968) 211—242. — Ua.: Westerndorfer Sigillata im Barbaricum ostwärs von Pannonién. Bayerische Vorgeschichtsblätter 33 (1968) 100—

ПО. — Ua. : Zur Fragen der Handelsbeziehungen zwischen den Römern und den „Barbaren" im Gebiet östlich von Pannonién. — Römer und Germanen in Mitteleuropa. Berlin, 1975. 87—121. 2. Kőhegyi Mihály: Römische Münzen aus sarmatischen Gräbern und von sarmatischen Siedlungen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966—67. II. 109—114. — Ua.: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio—Szeged közötti útvonalon. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14—15. (1969—1970) 113—118. — Ua.: Római pénzforgalom és kereskedelem az Intercisa Csongrád közötti útvonalon. Cumania 1 (1972) 103—113. — Ua.: Római pénzek szarmata sírokban. A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1 (1972) 173—188. 3. Kőhegyi Mihály: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata-hunkori temetőjének ásatásáról. Arch. Ért. 1971. 210—215. — Ua.: A madarasi későszarmata-hunkori temető ásatása. Bács-Kiskun megye Budapesten. Kecskemét, 1972. 46—49. 4. H. Mattingly—M. A. Sydenham: The Roman Imperial Coinage. London = (Ezentúl RIC) 13. — H. Cohen: Description historique des monnaies frappés sous l'Empire romain. Paris. (Ezentúl: Coh.) 1023. 5. RIC 350/b — Coh

2 35. 6. RIC 73 E — Coh

2 257. 7. RIC 306 8. A szarmata leletanyag egészére Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon I—

III. (Archeologica Hungarica XXV., XXVIII., XXX. Budapest, 1941., 1944., 1950. 9. Pliniusnál (N. H. XXXVII. 11) azt olvassuk, hogy a borostyánkő csak női ékszer volt: „Proximum locum indelicis, feminarum tarnen adhuc tantum, succina obtinent." A pannóniai leletanyag alátámasztja ezt. 10. Tacitus, ann. II. 45, 62. ll.Hadr., 11, 2. 126