Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Borostyángyöngyök szarmata sírokban

tását is lehetővé tette.

34 A katonaság szigorú felügyeletére nem csak védelmi okokból volt szükség (a vásárok alkalmával a barbároknak módjukban állott az erőd rendszerének, erejének kikémlelése), hanem a különböző vámrendelkezések betartása miatt is.

35 Minden áru vámköteles volt.

36 Általában octavát, azaz 12,5%-ot kellett fizetni,

37 ami eléggé tetemes hányad volt, ezért igyekeztek kijátszani a vámrendelkezéseket.

38 Az aquincumi vámhatóságoknál valószínűleg germán, illetve szarmata tolmács működött.

39 Brigetióból pedig dák tolmácsról van adatunk.

40 A vásárok tartását még a késő-római korban is kevés helyen engedték meg, de a limes fokozatos gyengülésével párhuzamosan már kisebb helyeken is voltak piacok.

41 A Solva melletti burgust például Commercium-nak nevezik qua causa est factus.

42 A fontosabb limes menti légiós táborokkal szemben ellenerődök voltak.

43 Ez ideig a következőket ismerjük: Carnuntummal szemben,

44 Dévényben,

45 Pozsonyban,

46 Celamantia (Brigetióval szemben)

47 Contra Acinco (Aquincummal szemben),

48 Lussoniummal szemben,

49 Contra Florentiam (Lugióval szemben),

50 Castellum Onagrinum (Bononiával szemben).

51 Ezen kívül még két ellenerőd szerepel a Notitiában, Conradcuha (Contra Hercula?) és Contra Tautantum, de ezeket nem sikerült megtalálni.

52 A Csehszlovákiában és Ausztriában feltárt, a Dunától északra elterülő, mélyen a barbárok földjén lévő római kori építkezéseknek igen jelentős irodalma van. Kutatásuk az utóbbi két évtizedben élénkült meg.

53 Ennek a tevékenységnek köszönhető, hogy Oberleiserberg,

54 Niederleis,

55 Stillfried,

56 Stupava,

57 Milanovce,

58 Musov, Pác

59 leletanyagát jól ismerjük. Az épületek keletkezésének idejéről korábban eléggé egységes volt a kutatók véleménye : egy részüket a markomann háborúk időszakára, másik részüket I. Valentianus uralkodásának utolsó éveire keltezték. Az 1956—57-ben feltárt milanovcei építménnyel kapcsolatban azonban felmerült a keltezés alapját jelentő bélyegestéglák másodlagos felhasználásának lehetősége.

60 Az ennek nyomán kirobbant termékeny vitához mindhárom érdekelt ország (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország) régészei hozzászóltak, de az egymással vitatkozó cikkek álláspontját — tárgyunktól messze esvén — itt nem szükséges ismételnünk.

61 Elég, ha összefoglalóan megállapítjuk, hogy az épületek keltezését és rendeltetését tekintve két fő hipotézis körvonalazható : 1. az alaprajzok hasonlóságából az épületek azonos rendeltetésére lehet következtetni, ami az építkezések közel azonos idejére utal, ezek Traianus — Hadrianus idején épültek barbár fejedelmek számára. 2. a markomann háború idején (172—180) épültek római parancsnokok szálláshelyéül.

62 A bélyegestéglák beható vizsgálata azonban egyértelműen azt mutatja, hogy az építkezések nem köthetőek a korábban feltételezett két időpont (98—114 és 172—180) egyikéhez sem. Az egységes tervre utaló hasonló alaprajzok miatt keletkezésük idejét egy időszakra kell tennünk. A légió XV. Apollinaris stupavai tégláiból következően ez az időszak Traianus utolsó éveiben kezdődött, talán éppen a stupavai építkezéssel. A 114 utáni időket a dunai germánok és a rómaiak közötti szövetséges viszony zavartalansága jellemezte. Ez a békés helyzet az építkezések megítélésében nem lényegtelen körülmény.

63 Szarmata területen mindössze két ilyen őrállomást ismerünk. A Szegeden előkerült feliratos követ (Mercator vilicus cond. publici portorii et praefecti vehiculorum) már régebben számontartotta a kutatás.

64 Erről a postaállomásról azonban alig tudunk valamit, mert ásatás nem folyt a területen. A múlt században megtalált leletanyag és a gyér feljegyzések pedig csak halvány fogódzót jelentenek a kérdés megítéléséhez.

65 A postaállomás minden esetre azon az úton feküdt, amely Pannóniát kötötte össze Dáciával a Barbaricumon keresztül.

66 Ezzel szemben a Hatvan— Gombospusztán feltárt katonai postaállomás méreteit, rendszerét jól ismerjük. A viszonylag nagyszámú (22 darab) bélyeges tégla alapján Valentinianus idején épült az őrtorony. Alaprajza összességében és részleteiben is megegyezik a szokásos Valentinianus-kori formákkal.

67 Földrajzilag az épület a Zagyva folyó átkelőjénél, tehát igen fontos ponton állott. Bizonyos nyomok arra mutatnak, hogy a szarmatáknál hasonló létesítmények előkerülésével a jövőben is számolhatunk. Mindez látszólag elkanyarodást jelent kitűzött témánktól, valójában pedig igen szorosan 123