Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Borostyángyöngyök szarmata sírokban
megmunkált. A 2 drb csüngős (243. sír) és 2 kosaras (656. sír) borostyándísz igen gazdag sírból került elő. Nehézséget jelent a borostyángyöngyöket tartalmazó sírok keltezése, hiszen közülük csak három sírban volt római pénz: a 243. sírból Hadrianus 117-ben vert bronz dénára, 4 a 663. sírból 2 darab, igen kopott, csüngővé átalakított, közelebbről meghatározhatatlan II. századi ezüst dénár került elő. A 361. sír ékszerdobozkájában — más női holmik (tükör, gyöngyök, zöld színű üveg, orsógomb, gyűrű) mellett Faustina junior (i. sz. 141—161) 5 Aurelianus (270—275) 6 , Cams (282—283) és Diocletianus (284—305) pénzét is őrizte egykori tulajdonosa. 7 A lista tanulságos, hiszen azt bizonyítja, hogy a sír legkorábban a III/IV. század fordulóján kerülhetett a földbe s benne 150 évvel korábban vert pénz is található. Ez más szóval annyit jelent, hogy a római pénzek csak tág időhatárok között használhatók a szarmata leletanyag keltezésére. Más tárgyak — elsősorban a fibulák — alapján úgy tűnik, hogy a borostyángyöngyök csak a II. században tűnnek fel a szarmatáknál és divatjuk egészen a IV. századig tart. A beáramlás erősödésének és ellanyhulásának szakaszai még nem állapíthatók meg, illetve csak rendkívül haloványan körvonalazhatók. Annyi bizonyos, hogy nagy tömegben került szarmata földre borostyán. 8 Viselete nem korlátozódott a társadalom előkelőire, hanem a köznép is megszerezhette azt. 9 A germánokkal folytatott kereskedelemmel nem is volt addig baj, amíg a Dunáig nyomuló rómaiak olyan vazallusokkal rendelkeztek, mint Marobod, Catualda, Vannius, Sidó és Italicus. I. u. 6-ban például ius commercii-ben állottak a markomannokkal és Marobodus rezidenciájában római kereskedők telepedtek le, hogy a cserekereskedelmet lebonyolítsák. 10 Domitianus alatt azonban már megváltozott a helyzet. Ettől kezdve épült ki a limes a maga ismert formájában : légióstáborok, táborok és őrtornyok sora vigyázta a dunai határt. Az első erősítések éppen a várható támadási pontokon (Vindobona, Carnuntum, Brigetio, Aquincum) jöttek létre. Mindaz ami utána következett, ezeknek a hézagoknak a kitöltése volt erődítményekkel és emberanyaggal. Hadrianus óta a limes szerepe: barbaros Romanosque dividire. 1 ' Corrimodus azért rendezett be burgusokat, hogy a rablókat távol tartsa Pannoniától. 12 De még két évszázaddal később, Valentinianus alatt is : „latrones omni confines", akik a Dunán átkelve raboltak. ' 3 A határ ellenőrzésében a dunai hajóhad is segített, bár ennek csak 50-től van nyoma, de korábbi ittléte valószínű. 14 A limes tehát nem tudta a barbárok támadásait megállítani, rablásaikat kiszűrni s hogy a germánok subsidiumot élveztek azt mutatja, hogy a limes gyengeségével a rómaiak is tisztában voltak. 15 Az őrtornyok száma amúgy is igen kevés. A pannóniai limes osztrák szakaszán egyetlen egyet sikerült találni Greifenstein mellett. 16 A noricumi limesen már több ilyen (Maria Pansée 17 a wachaui szakaszon, 18 Weiler Bacharnsdorf, 19 Spielberg, 20 Neumarkt, 21 ) ismert. 22 A legjobban kutatott terület a Solva és Aquincum közötti szakasz. 23 Rendszerükben, sűrűségükben a terep- és kilátási viszonyok voltak a döntőek. 24 A hegyes-völgyes Duna-kanyarban alig néhány száz méterre állottak a tornyok, míg az Intercisától délre elterülő sík vidéken 2 kilométerre voltak egymástól. 25 Az egyes építési korszakok ismeretének hiánya őrtornyaink keltezését rendkívül megnehezíti. Egyes kutatók feltételezik, hogy már Domitianus alatt teleszórhatták őrtornyokkal a Duna partját, 26 a Traianus-oszlop mindenesetre cölöpkerítéssel körülvett őrtornyok ábrázolását őrizte meg számunkra a dunai limesről. 27 E koraiak közé tartozik a Fischamend mellett feltárt őrtorony. 28 Méreteik nem egységesek, ami önmagában is több építési periódusra mutat. 29 Amíg az őrtornyok a barbárok távoltartására szolgáltak, addig a légióstáborok a velük való kereskedés legfőbb pontjai voltak. 30 A szarmata—római kereskedelmi kapcsolatok elsősorban határmenti árucserére korlátozódtak. Arra, hogy a szarmaták a provincia belsejébe is bejöhettek volna kereskedni — mint azt Tacitus a hermundurokkal kapcsolatban említi — nincs adatunk. 31 Ez szerinte amúgy is ritka engedmény volt Róma részéről. 32 Marcus Aureliusig a vásárnapok ideje nem volt rögzítve, de helyük valószínűleg már a kezdeti időkben meghatározásra került. 33 A vásárterek, ahol a barbárok megjelenhettek, a légióstábor közelében voltak, ahol erre a célra basilicával ellátott fórum épült. Ennek nagysága (Carnuntumnál 175 x 200 méter) állatok felhaj122
