Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Katona Imre: A Battyányak és a reformáció (1551–1570)

vekedése a lakosság mind nagyobb tömegeit teszi földönfutóvá, juttatja koldusbotra, az elviselhetetlen szenvedés csak az isteni akarat kiteljeisedése lehet. Ily módon — vallatták a kortársak — ha e példátlan szenvedés, megpróbáltatás valóban az isteni akarat beteljesedése az emberekben, akkor az ellen csak az evangélium tanításával, a szakadatlan penitenciával harcolhatunk. A levélírók soraiban ott találjuk Batthyány Kristófot, Batthyány Boldizsár apját is. aki ér zékenysége, szenzibilitása következtében magában élte át mindazt, ami a protestantizmus tanításai szerint elkerülhetetlenül végbemegy, ha nem találnak vissza az emberek az evangélium tanításaihoz. Ha Isten küldi a törököt ellenünk, könnyen és mindenki által belátható, hogy a támadás veszélye ott a legnagyobb, ahol leginkább hódít a bűn és az evangéliumot sernmibevevő eretnekség. Ezért írja Batthyány Kristóf né Swetkovics Erzsébet fiának, Batthyány Boldizsárnak, hogy főleg a törötől közvetlenül fenyegetett vidékeken kell mindenütt protestáns prédikátorokat tartani, akik ébren őrködnék a vallási tisztaság és a lakosság erkölcsi magatartásán. Batthyány Kristóf és a szigetvári hős viszonya mindmáig alig ismeretes, mindössze néhány erre utaló momentumot sikerült ezideig tisztáznunk. Batthyány Kristóf minden tőle telhetőt elkövet, hogy megakadályozza fia házasságát Zrínyi Miklós leányával. Fenntartásait csak részben s néhány homályos tartalmú levélből sejtjük. Ezek alaján úgy véljük, hogy azok a vádak, melyek az udvar Zrínyi elleni 1565. évi vizsgálatát kiváltották, a korabeli közvéleményt ellene hangolták. Legalább is a tragédia után, a kései eszméléskor, maga Batthyány Kristóf is úgy látta, hogy nem véletlenül támadt a török Szigetre, hiszen Zrínyi szinte kiprovokálta bűnös életmódjával a törökök támadásaiban testet öltő isteni haragot. A törökök támadásairól szóló protestáns tanításokban és az ezektől táplált közvéleményben a támadással szembeni ellenállás kimenetelétől függ a támadás isteni, vagy ördögi indítéka. A Sziget elestét indokoló és a közvéleményt átjárt vélemények közt nemcsak a tragédia vélt okaival találkoztunk, hanem az ebből adódó tanulságokkal is. Batthyány Kristóf szerint a szigeti tragédia klasszikus példája a török sikereiben testet öltő isteni haragnak. Sziget példája egyben arra is intő figyelmeztetés, hogyan járnak mindazok, akik semmibe veszik Isten evengéliumát. Amíg Batthyány Ferenc kezében összpontosul a családi birtokok kezelése és irányítása, nem jelentkeztek Batthyány Kristóf beteges komplexumai, mert Batthyány Ferencet istenfélő, vallásos embernek isimerte, aki példátlan higgadtsággal rá is kedvező hatást gyakorolt. Batthyány Kristóf — mint egyik közzétett leveléből is kiderül — magát tartotta Németújvár örökösének. Batthyány Ferenc halála után azonban nem ő, hanem fia, Batthyány Boldizsár lett Németújvár tulajdonosa. Emiatt iszonyatos haragra gerjedt, szidta átkozta fiát és végül feljelentette a királynál mint összeesküvő eretneket. Batthyány Kristóf vallásos komplexuma szerint fia eretneksége következtében a török a Batthyány-birtokokat is ugyanúgy elpusztítással fenyegeti, mint Zrínyiét, mert csak az evangáliumhoz való ragaszkodás mentheti meg az ország nyugati területét s benne a Batthyányak birtokait a török pusztításaitól. Miután szerinte Batthyány Boldizsárban — lévén eretnek — még az istenes élet legelemibb feltételei sincsenek meg, az ország s vele az egész keresztény Európa a teljes pusztulás küszöbén áll, mint ahogyan azt János a Jelenések könyveiben megjósolta. Ennek jónéhány jelét az Űr már megmutatta, mint a kő- és jégesők és az aszály is tanúsítja. Batthyány Boldizsár Sziget elestét indokló vélemények és apja magatartá436