Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

cselédet pedig nem tartott. Minket gyermekeket ha Amália rokonunkat meglátogattuk, előzékeny nyájassággal fogadott ugyan, de valamely falatban soha sem részesültünk e megcs onto sült fukar nő koplaló intézetében ... Utczánk déli végsarkán a 12-ik szám

10 alatti házban Matkovits kerületi táblai elnöknek hátrahagyott özvegye lakott, társalgó kisasszonyával, egy elaggott fanyar kinézésű hajadanmall, ikitt gúnyból „rvaesoira vésztőnek" neveztek. Az özvegy elnökné. . . rendkívüli fösvénység hírében állott. Hallomás után értesültem: hogy férje életében bevett szokás szerint ha ez a király név, vagy születésnapján, úgy más ünnepélyek alkalmával a kerületi táblai óilmölkölket, és tekinlJélyesb ügyvédeiket ebédre meghívta, aiz étikeket oly silányul kimért menyiséglben tálaltatta if öl : hogy rvendégei kíielégítlen panaszos gyom orral távoztak asztaliától. .. Legsajátságosb vala azonban négy ernyős kalapjának fölszerelése. Szokásban lévén ekkor a Kőszegen időnkint megjelenő vándorszínészéknél: hogy jutalomjáték alkalmával a jutalmazandó a város előkelő családjait selyemre nyomtatott színlapokkal különböztette meg. Matkoivitsnc egy ily narancssárga selyem színlapot „Der Müller, und sein Kind" nyomattal használt kocsikas alakú terjedelmes kalapjának béléséül. . . Matkovitsné házán innét a 13-ik szám

11 alatti ház első emeletében maga a tulajdonos Tallian Antal es. к. kamarás lakott szellemes nejével Skublits Emiliával. Maga a házi úr becsületes kevés értelmű, de nagyzást, fényűzést hajhászó ember jobb napjaiban, szerecsent, szakátsot, fényes cselédséget, paripát, és Bâtard kocsit tartott, s vasárnapokon családja még a legszebb időben is ezen ment az isteni szolgálatra. Tallian részt vett az 1809-ki nemesi fölkelésben, s ekkori élményeiről szeretett leginkább beszélni. A Tallián ház melletti 14. számú ház kertre dűlő nyugoti résziében tulajdonosa Festetics Imre gróf, déli részében pedig Bezerédy György kerületi táblai elnök szállásolt családjával. A grófnak házi személyzete Franz vadászból, Johann házmesterből, és ennek nejéből Rezi aszony szakácsnőiből állott, ki az öreg úrnak ízletes konyháját, és háztartását látta el. . . Johann, és neje mogorva, nyers fenyegető magatartása miatt a Festetics házba belépni nem igen merészeltünk..." — Ez a megkezel ítlhetetlennek látszó nemesi kúria lett később házassága révén Chernél Kálmán otthona. Az Úri utca frappáns vonásokkal rajzolt figuráin keresztül az úrhatnám, de fokozatosan leszegényedő dzsentri alakja bontakozik ki. Belőlük toborzódott az 1869-ben megszűnt Kerületi Tábla tisztikara, és sajnálatos módon ők formálták a maguk képére és hasonlatosságára az egészségesebb polgári elemből tfelníövekvő városi értelmiséget. Kétségtélen, hogy a gyermekkori visszaemlékezést még határozottabb színekkel telítette az a kor, melyben Ghernel Kálmán naplójának megírásába fogott. Kőszeg társadalmának osztálytagozódására fényt vet az 1869. évi összeírás.

13 Ennek adatai szerint a 6915 főnyi összlakosságból 2977 volt a kereső. A fontosabb termelési ágak közül föld- és elsősorban szőlőműveléssel foglalkozott 492 (16,5%), az iparban foglalkoztatott 1125 (37,9%) személy közül önálló vállalkozó volt 406 (13,6%), ipari munkás 719 (24,5%), a munkás kategóriába tartozott még 828 napszámos és cseléd (27,8%), elenyészően csekély volt a kereskedelemben és közlekedésben foglalkoztatottak száma, 121 ,(4%). A lakosság társadalmi tagozódását vizsgálva megállapítható, hogy az ún. polgári elem rovására tetemcsen megszaporodott a termelőeszközzel nem rendelkező városi proletariátus létszáma. A város dolgozóinak 52,3%-át kitevő munkáslétszám önmagában véve 382