Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján

is elgondolkoztató, mert ebben az időben Kőszegen nagyobb ipari üzem nem volt. Az 1846-iban létesült posztógyár ugyanis a technikai és adminisztratív vezetés hiányossá­gai, valamint a szabadságharc bukását követő pénzromlás miatt 1850-ben becsukta a kapuit. A gyárat egész gépi berendezésével együtt Régnier Károly morvaországi tőkés vásárolta meg, de korántsem azzal a szándékkal, hogy a termelést fellendítvén a gyár tormelvényioit az exportképes morvád posztó versenytársává .tegye. Ellenkezőleg, a kon­kurrencia végzetes csapását kell látnunk abban, hogy a tulajdonos a posztógyárat liszt­őrlő iés fűrészelő gőcamalomimá alakította át. De imivei a városban ezenkívül még 7 vízimalom is működött, a vállalkozás néhány évi üzemeltetés után csődbe jutott, s az épületből katonai laktanya lett. A kézműipar dualizimus-kori helyzetére vonatkozólag a napló adatokat nem közöl, bár nem kis jelentőségű esemény volt a céhek eltörlését kimondó 1872. évi törvény­cikk, melynek értelmében „minden nagykorú . .. egyén . .. bármely iparágat.. . bár­hol, önállólag és szabadon gyakorolhat." 1 '' 1 Az egy ideig még tengődő kézművesek vál­lalkozó kedvét megbénította a gyáripar előretörése, és a kisrnűhelyek többségének meg­szűnése a megmerevedett gazdasági struktúra felbomlását, ugyanakkor égető társadal­mi problémák jelentkezését eredményezte. A város gazdasági életében a kapitalista fejlődés fontos állomása volt az 1844-ben létesített Kőszegi Takarékpénztár, mely a hitelélet kiterjesztésével elősegíthette volna jövedelmező magánvállalkozások létrejöttét. A gyors meggazdagodás reménye azon­ban inkább kétes börzeüzletekbe hajszolta a vagyonra áhítozó kisembereket. Az 1873. évi nagy tőzsde-krachról ezt olvashatjuk a napi óban: „Nehéz anyagi veszteségek, melyeik évekre hatottak ki tették az 1873-ik évet emlé­kezetessé. A börze válság, mely annyi családra hozott pusztulást engemet sem hagyott érintetlenül. Ámbár én minden pénzbeli üzelmek iránt határozott idegenkedéssel visel­tettem, mégis a csábító körülmények, környezetem befolyása engem is a pénzüzlet veszélyes áramlatába, s hajótörésbe sodortak. A (bécsi nemzetközi kiállítást (megelőzőleg az általános börze szédelgés tetőpontját érte el, pénzintézetek, rész vény társulatok, más mindennemű vállalatok dudva mód­jára teremtek. Kőszegen szinte részvények útján ,,a Westungarische Hypotheken Bank" czége alatt, egy ily pénzintézet állítatott föl, mely azonban solid programjától eltérően a börze játékot terjesztette el a városban, s rövid idő múlva sokaknak romlását okozta. En ez intézettől távol tartottam magamat, néhány részvényt Lajos bátyám tanácsára alá írtam ugyan, de választmányi (tagságot nem fogaldtam el, imént az intézet pénz­üzelmeit már kezdetben kárhoztattam. Festetich Elek sógorom mint egyik alapító tagja az intézetnek, túlbuzgó tevékenységet fejtett ki annak létesítésére, vérmes reményeket táplálva az intézet jövője felöl... A naponkint fölemlített sikeres börze üzletek, a helybéliek nyereményei. . . engem is azon könyelmű határozatra ingeréltek: hogy 25 db Franco-Hungaria bank részvényt — melyek akkor kedvező esélyekkel bíztattak «— megvásároljunk, hogy az emelkedő árfolyam mellett esedékes nyereményt — mely legjobb esetben 300—400 Ft-ra rúghata — a közelgő bécsi nemzetközi kiállítás uti költségeinek fedezésére fordíthassuk. Reményeinkből azonban mielőtt a kiállítás meg­nyitatott keservesen kiábrándultunk, mert a bekövetkezett borzasztó pénzválság, mely ányi fényes viszonyokat, úgy szólván egyik napról a másikra megsemmisített — enge­met, úgy családom néhány tagját is érzékenyen sújtotta." A külföldi tőkebeáramlás következtében 1876-ban újabb pénzintézet nyitotta meg 383

Next

/
Oldalképek
Tartalom