Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Szövényi István: Képek a dualizmus-kori Kőszeg történetéből, Chernel Kálmán naplói alapján
is elgondolkoztató, mert ebben az időben Kőszegen nagyobb ipari üzem nem volt. Az 1846-iban létesült posztógyár ugyanis a technikai és adminisztratív vezetés hiányosságai, valamint a szabadságharc bukását követő pénzromlás miatt 1850-ben becsukta a kapuit. A gyárat egész gépi berendezésével együtt Régnier Károly morvaországi tőkés vásárolta meg, de korántsem azzal a szándékkal, hogy a termelést fellendítvén a gyár tormelvényioit az exportképes morvád posztó versenytársává .tegye. Ellenkezőleg, a konkurrencia végzetes csapását kell látnunk abban, hogy a tulajdonos a posztógyárat lisztőrlő iés fűrészelő gőcamalomimá alakította át. De imivei a városban ezenkívül még 7 vízimalom is működött, a vállalkozás néhány évi üzemeltetés után csődbe jutott, s az épületből katonai laktanya lett. A kézműipar dualizimus-kori helyzetére vonatkozólag a napló adatokat nem közöl, bár nem kis jelentőségű esemény volt a céhek eltörlését kimondó 1872. évi törvénycikk, melynek értelmében „minden nagykorú . .. egyén . .. bármely iparágat.. . bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat." 1 '' 1 Az egy ideig még tengődő kézművesek vállalkozó kedvét megbénította a gyáripar előretörése, és a kisrnűhelyek többségének megszűnése a megmerevedett gazdasági struktúra felbomlását, ugyanakkor égető társadalmi problémák jelentkezését eredményezte. A város gazdasági életében a kapitalista fejlődés fontos állomása volt az 1844-ben létesített Kőszegi Takarékpénztár, mely a hitelélet kiterjesztésével elősegíthette volna jövedelmező magánvállalkozások létrejöttét. A gyors meggazdagodás reménye azonban inkább kétes börzeüzletekbe hajszolta a vagyonra áhítozó kisembereket. Az 1873. évi nagy tőzsde-krachról ezt olvashatjuk a napi óban: „Nehéz anyagi veszteségek, melyeik évekre hatottak ki tették az 1873-ik évet emlékezetessé. A börze válság, mely annyi családra hozott pusztulást engemet sem hagyott érintetlenül. Ámbár én minden pénzbeli üzelmek iránt határozott idegenkedéssel viseltettem, mégis a csábító körülmények, környezetem befolyása engem is a pénzüzlet veszélyes áramlatába, s hajótörésbe sodortak. A (bécsi nemzetközi kiállítást (megelőzőleg az általános börze szédelgés tetőpontját érte el, pénzintézetek, rész vény társulatok, más mindennemű vállalatok dudva módjára teremtek. Kőszegen szinte részvények útján ,,a Westungarische Hypotheken Bank" czége alatt, egy ily pénzintézet állítatott föl, mely azonban solid programjától eltérően a börze játékot terjesztette el a városban, s rövid idő múlva sokaknak romlását okozta. En ez intézettől távol tartottam magamat, néhány részvényt Lajos bátyám tanácsára alá írtam ugyan, de választmányi (tagságot nem fogaldtam el, imént az intézet pénzüzelmeit már kezdetben kárhoztattam. Festetich Elek sógorom mint egyik alapító tagja az intézetnek, túlbuzgó tevékenységet fejtett ki annak létesítésére, vérmes reményeket táplálva az intézet jövője felöl... A naponkint fölemlített sikeres börze üzletek, a helybéliek nyereményei. . . engem is azon könyelmű határozatra ingeréltek: hogy 25 db Franco-Hungaria bank részvényt — melyek akkor kedvező esélyekkel bíztattak «— megvásároljunk, hogy az emelkedő árfolyam mellett esedékes nyereményt — mely legjobb esetben 300—400 Ft-ra rúghata — a közelgő bécsi nemzetközi kiállítás uti költségeinek fedezésére fordíthassuk. Reményeinkből azonban mielőtt a kiállítás megnyitatott keservesen kiábrándultunk, mert a bekövetkezett borzasztó pénzválság, mely ányi fényes viszonyokat, úgy szólván egyik napról a másikra megsemmisített — engemet, úgy családom néhány tagját is érzékenyen sújtotta." A külföldi tőkebeáramlás következtében 1876-ban újabb pénzintézet nyitotta meg 383