Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1965., 1966–1970. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Horváth Ernő: A Természettudományi Osztály jelentése
valamint anyagmegóvási munkát a körmendi múzeum természettudományi gyűjteményében. Jánosházán HORVÁTH ISTVÁN, a Falu Múzeum vezetője néhány ősállat csontmaradványával, valamint egy kisebb helyi gyűjtésű herbáriummal gyarapította gyűjteménye természettudományi anyagát. Hasonló munkát végzett a vasvári Járási Múzeumban NÉMETH ANTAL múzeumvezető, aki Baltavárról és Hegyhátszentpéterről származó ősállatcsonto'kkal gazdagította múzeuma természettudományi gyűjteményét. Rendkívül sajnálatos és a múzeumi területnek nagy vesztesége, hogy az év szeptemberében váratlanul elköltözött az élők sorából a mindenki által szeretett „Tóni bácsi", a vasvári múzeum megalapítója és lelkes fejlesztője. Mint a fentiek bizonyítják, érintett esztendőnkben a megye kisebb gyűjteményeinek természettudományi anyaga az előző esztendőkhöz viszonyítva jelentősebb gyarapodást mutat, mely mint a későbbiekben látni fogjuk, clsó'sorban a természettudományi kiállításoknál érezteti hatását. Azonban a szakterületet súllyal érintő tudományos gyűjtőés feldolgozó munka elsősorban a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán folyt. E tervmunkánk — tekintettel a szakmúzeológus botanikus, illetve paleolbotanikus voltára, főleg ezeket a területeket érintették. Egyéb szakanyag csupán leletmentés, vagy ajándékozás nővén került a gyűjteményibe. Az osztály ez évi gyűjteménye a mintegy 50 terepbejáró, tárgy- és adatgyűjtő, ásató, valamint lelet-mentő nap során végrehajtott gyűjtésekből származik, s közel 400 darab tárgyi anyagot számlál. Az év során a tárgygyűjtés tervszerűen visszafogott volt, tekintettel a preparátor- és helyhiányra, (valamint a már felhalmozódon, és leltározásira váró nagyobb mennyiségű anyagra. Ezért a gyűjtőutak során elsősorban csak adatokat, fényképeket, új vagy veszélyeztetett leleteket, illetve ritkább egyedeket gyűjtöttünk, őslénytani kutatásaink Hosszúpereszteg, Dozmat, Sé, Hegyhátszentpéter, Herény, Gencsapáti, valamiint Szombathely térségére korlátozódtak. Június 16-án végrehajtott terepbejárásom során útibaejtettem a Hosszúpercsztegtől Ny-ra lévő homokbányát, ahonnan az utóbbi esztendőkben Hipp árion-fauna csontmaradványai láttak napvilágot. Csontokat ez alkalommal nem sikerült találnom a homok feltárásaiban, helyettük azonban az egyik homokfalban vékonyabb agyagos homok, valamint vasoxidos homokkő csíkokra leltem figyelmes, melyeket megvizsgálva ősnövény lenyomatokat sikerült bonnülk találnám. A 2—10 i(ipitikiáin 20) cím vastagságú melegeik négy szintben találhatóalk a keresztrétegezett folyami homok (Unió wetzleiúi) felső zónájában, ahol egy hajdani miorolva feltöltődéseként keletkeztek. így aránylag rövid (5—6 m) távon belül mindkét irányban kiékelődnek és megszűnnek, tehát csekély előfordulásnak. Jelenlétük ennek ellenére is nagyon jelentős, ugyanis lehetőséget nyújtanak arra, hogy szinkronizálni tudjuk a Hipparion faunát a környezet ében élt növényvilággal, melyről eddig aránylag keveset tudtunk. Az előkerült maradványok között — amennyire az a még preparálatlan leletekről megállapítható — uralkodó lehetett a Platanus és a Quercus nemzetség, mélyek után a Liquidambar, Populus és még több más nemzetség fajai sorakoznak. A felismerhető fajokból máris megállapíthatjuk, hogy területünk környezetében ligeterdő díszlett. Ez esztendő egy másik új ősnövény-lelőhelyet is- szolgáltatott, mely azonban az előzőnél kisebb jelentőségű. Ez a hegyhátszentpéteri homokbánya, ahonnan az év közepén valószínűleg Mastodon csontok kerültek a vasvári Járási Múzeumba. NÉMETH ANTAL vasvári múzeumvezető társaságában kerestük fel a lelőhelyet a lelet körülményeinek tisztázása végett, augusztus 31-én. A falutól É-ra lévő homokbányában 410
