Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Angyal Endre: A Dunántúli Szemle évei (Adalékok Pável Ágoston pályaképéhez)

A Dunántúl-kutatás miiindegyilk aspektusa érdekelte Pavelt. Nem volt szándéka, bogy lapját itisztán iiradalimii oirgánuimmá változtassa. Nagy szerepet kapott például a Szemlében ia 'művészettörténet. Itt iBogyay Tamás és Csemegi József voltak a legszoirgallmasabb munkatársaik. Bogyayrál más vonatkozásban még szó lesz. Idézzük azoniban megint S. Pavel Juditot: „Sokszor emlegette Csemegi József, a nemrég elhunyt kiváló művészettörténész, hogy amikor származása miatt sehol publikálási lehetőségre nem talált, Pavel nemcsak közölte tanulmányait a Szemlében, hanem még őszinte barátságával is 'körülvette."

3 Ennek az őszinte barátságnak emlékei a Savaria Múzeumban őrzött Csemegi-'levelek, s emlékei azok a cikkek is, amelyek a Szemlében megjelentek. Különösen érdekes az 1940-ben megjelent „Krisztus az Olajfák hegyén" (Fejezet а magyar gótikus szobrászat történetéből) című tanulmány. Л cikk hangneme, szemlélete azt igazolja, hogy Csemegi ekkor már ismerte a marxista módszert, élt eredményeivel, s Pavel vállalta is egy ilyen szellemű írás közlését! íme, néhány fontos megállapítás Csemegi tanulmányából: „Kétségtelen ugyanis, hogy Nagy Lajos korában Kelet-Európa, Zsigmond uralkodásának idejében pedig Közép-Európa politikai és gazdasági súlypontja hazánk felé tolódott el, s így magától értetődően a magyar nemzet ennek a szerencsés időszaknak minden gyümölcsét élvezhette. És 'természetes a.z is, hogy ez a magyarságnalk kedvező polliitiíkiaá helyzet a gazdasági élet fellendülésében érlelte meg igazi gyümölcseit, és többek között az általános életszínvonal emelkedésében is kifejezésre jutott. Az emelkedő életszínvonal viszont új igényeket fakasztott a lelkekben, és új tért nyitott a iművészetpártolásnaik is." (DSz VI[, 148—

О.) — Alap tes felépítmény, gazdasági, politikai és 'kulturális élet összefüggéseinek valóban marxista igényű szemlélete már ez! Még meglepőbb aztán egy további szakasz Csemegi cikkéből: „Következtetéseink kiindulópontjául az az alaptétel szolgálhat, mely szerint a nagyjából azonos életkörülmények között élő, egy tájegységben tömörült, azonos nyelvet beszélő, vagy egy népfajhoz tartozó egyedek lelki alkatában azonosságok fedezhetők fel. Ezek az azonosságok életcéljaikban, mindennapi iteviéikenyiségülkbicn, világszemléletükben, s így természetesen művészetükben is íkiütközneík." (DSz VII, 149—150.) Csemegi (itt — kiissié leplezett és átfogalmazott formában — Sztálint idézi, az ismeretes sztálini definíciót: „A nemzet az emberek történelmileg kialakult tarlós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak alapján kolellkezett."

4 Bárhogyan is MÓldkedjünlk Sztálin történelmi szerepéről, emberi egyéniiségéről: az a tény, hogy egy magyar tudós 1940-hen a „Marxizmus és nemzeti kérdés" gondolatmeneteit használja fel, kétségtelenül erkölcsi bátorságra, haladó gondolkodásra vall. Pavel előtt — aki maga is szerepet vállalt 1919-lben — nem maradhatott rejtve Csemegi marxista orientációja: cikkeit mégis folyamatosan közölte, s állandóan fenntartotta vele a barátságot. Helyet kapott a Szemlében a dunántúli zenetörténet, az iparművészet története, s nem utolsó sóiban a természettudomány. Az 1942. évi kötetben például Bernrieder Katinka, a tudományok iránt érdeklődő vasi földbirtokosnő — sok levelét találhatjuk a múzeumi Pavel-hagyatâkiban — „Madártani megfigyelések" címmel ár (DSz IX, 225—226.), tkiegészií'tve а budapesti fó'adjiuniktusnak, Vasvári Miklósnak „Dunántúli madárprablémák" című cikkét. (DSz IX, 57—62.) Kiss István pápai tanár adatókat közöl Kőszeg környékének algavegetáoiój álhoz (DSz IX, 287—296), Rédl Rezső veszprémi tanár Polgár Sándor növénytani könyvét (Győr megye flórája) ismerteti. (DSz 400