Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

felbuzdulás évtizedeiben az országos érdeklődésre is ösztönzőül hat. A megye sokat tesz az 1802-ben megalakult Nemzeti Múzeum támogatásáért is. A Nemzeti Múzeum építéséhez más megyékhez hasonlóan, Vas megye is jelentős építési költségekkel járult. A Nemzeti Múzeum első támogatói között találjuk Batthyány Fülöp herceget is, aki megvásárolta és a múzeumnak ajándékozta a Farkas- és a Petrédy-féle szombathelyi régészeti gyűjteményeket. Batthyány Fülöp ezen kívül más értékes lelettel is gazdagította a Nemzeti Múzeum éremtárát.

10 Stvetics József kamarás 1822-ben elhangzott javaslatára a vármegye jelentősen hozzájárult annak a három képnek a költségeihez, • melyre a Nemzeti Múzeum képtárának szüksége volt. A három kép közül egyik Zrínyi Miklós halálát, a másik az 1741-es pozsonyi országgyűlést, a harmadik pedig az 1792-es budai koronázási ünnepséget ábrázolja.

11 A Battlhyányak közül Batthyány Fülöp herceg volt a család XIX. századi tagjai közül a magyar múzeumügy egyik legnagyobb támogatója. Nevéhez fűződik a németújvári vár családi műkincseinek összegyűjtése és a vár termeiben való elhelyezése, bemutatása is. Batthyány Fülöp halála után gróf Batthyány Zsigmond, majd 1891-ben bekövetkezett halála után fia, Batthyány Béla, 1894-től 1935-ig pedig Batthyány Iván a námetújvári vár gondnoka. A gondnoki rendszernek tulajdonítható, hogy a németújvári kincsek nehezebben voltak hozzáférhetőek, mint a család egyéb gyűjteményei. Nemcsak a helyi szakértők fáradozásai bizonyultak egy ideig eredménytelennek, de az országos és külföldi múzeumok sem kaptak kölcsön műtárgyakat kiállítások céljaira Németújvárról. A vár műkincseiből csak az 1884-es ötvösmű-kiállítás rendezőinek sikerült néhány darabot megszerezniük. A múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben már a szakértőknek pontos fogalmuk van a körmendi és a németújvári műkincsékről. Különösen a Batthyány-Strattmanók körmendi levéltára és gyűjteménye iránt nagy az érdeklődés a helyi és országos kutatók részéről. Fehérpataki Lászlón kívül Istvánffy Gyula is hetekig kutatott a körmendi hercegi család levéltárában. A németújvári vár gyűjteménye a hercegi és grófi ág közös tulajdona volt. Ezért a gyűjtemény megtekintése és tanulmányozása a várgondnoksággal megbízott grófi család engedélyétől függött. Az 1896-os millenniumi kiállítást megelőzően a történeti főbizottság kijelölt előadói végigjárják az országot,

12 hogy a kiállításra alkalmas darabokat kijelöljék, jegyzékbe vegyék és a kiállításra történő kölcsönzés feltételeiben megállapodjanak a tulajdonosokkal. A nyugat-magyarországi várak műkincseinek összegyűjtését a történeti főcsoport két kijelölt előadója: Szendrey János és Nagy Géza végezték. Nagy Gézának a üiámettújváni gyűjteményről készült (feljegyzései fennmaradtak.

13 Ebből tudjuk, hogy az előadók elutazásuk előtt pontos információkkal rendelkeztek a szóbanforgó gyűjtemények anyagáról. így a nómetújváriéról is. Nagy Géza a vadászattörténeti emlékanyag összegyűjtésérc kapott megbízatást a történeti főcsoport elnökségétől. Ezért figyelme elsősorban a fegyveranyag kijelölésérc és összegyűjtésére irányult. Naplója szerint meghatározott szignatúrájú mesterek egykori fegyvorlkásizíliményeit ikcMotit а kiállításra kijelöteiie. A Batlihyány-tevédiár XVIII. századi leltárai között egy olyan is található, melyen pontosan fel van tüntetve a németújvári ,,Zeughaus"-ban lévő fegyveranyag készítőinek neve, monogramja, vagy megrendelője nevének kezdőbetűi. Eszerint valószínű, hogy Nagy Gézának már elutazása előtt rendelkezésére álltak a vár egykori leltárai. A másik előadót, Szendrey Jánost Thaly Kálmán és mások informálták a nyugat-magyarországi várakban lévő kiemelkedő kincsekről.

14 Thaly Kálmán egyik, 1895. május 15-én kelt levelében pontosan tájékoztatja Szendrey Jánost a régi, Vas megyei, volt gróf Batthyány^vár: Borostyánkő kiemelkedőbb, illetve 315