Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

unikális műtárgyairól. Ugyancsak Thaly Kálmán eszközli ki Szendreynek, hogy a rohonci és borostyánkői váraik tulajdonosai támogassák iműtárgy-öisszeíró körútján. la A Batthyányak németújvári és körmendi gyűjteménye méltó helyet foglalt el az 1896-os miilleinniiuimi és az ezt követő 1900-as párizsi világkiállításon. Il897 elején, köz­vetlenül a millenniumi kiállítás lebontását követő napokban, Batthyány Iván német­újvári várának három XVII. századi bronz szobráért külföldi kereskedők 300 000 fo­rintot kínáltaik. A hír hatására a megyei .közvélemény ismét Németújvár és a megye várainak, kastélyainak templomainak műkincsei felé fordul. 16 Noha ekkor már a Vas megyei Kultúregyesület erőteljesen tevékenykedik, nemcsak a megye különböző falvai­ban folytat néprajzi és népművészcli gyűjtőmunkát, hanem jelentős ásatásokat is vezet Szombathelyen és máshol is a megyében. Egy ipar-, illetve kultúrtörténeti kiállítás meg­rendezésének feltételei még hiányoznák. Az intenzív néprajzi, kultúrtörténeti és régészeti gyűjtés mellett a megyei képzőművészeti emlékek gyűjtése lényegesen lassúbb ütemű. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a Kultúregyesület múzeumának nincs mű­vészeti szakembere, aki az emlékanyag összegyűjtését irányítaná, másrészt a műkincs­anyag tulajdonosai már ismerik kincseik értékét, és nem adják azokat a múzeumnak. A századforduló éveiben a művészeti emlékek iránti érdeklődés is megélénkül. Ebben a város és megye értelmiségének kiemelkedő szerepe van. Közülük elsősorban Kafferh Bélát, Szécscnyi Bezsőt és Végh Gyulát szükséges kiemelnünk, akiket már a művészeti propaganda kérdése is intenzíven foglalkoztat. A múzeum, illetve a Kultúregyesület ismeretterjesztő előadásainak programjában egyre gyakoribbak a művészeti, művészet­történeti előadások és az ezeket követő kiállítások. A múzeum művészeti törzsanyaga önmagában alkalmatlan művészeti propaganda céljaira, ezért a Szépművészeti Múzeum reprodukció- és másolatanyagából igyekeznek pótolni a múzeum hiányzó hazai és kül­földi képanyagát. Azonban ez sem alkalmas arra, hogy az eredeti festmény- és mű­tárgyanyagot pótolja. A megye váraiban, kastélyaiban és plébániáin százszámra menő, a lakosság tömegei elől azonban teljesein elzárt, műtárgyanyag (kiállításon történő be­mutatása csak hosszas huza-vona után, 1912-ben valósult meg, noha a kiállítás meg­rendezésének eszméje már a Kultúregyesület kiállítási bizottságának egyik 1903-ban tartott üléséin felmerüli. 17 A kultúregyesület ezen az ülésen halározaliilag kiimioinidta, hogy „a vármegye területén nagy számban létező műbeccsel bíró festményekből a tuber­kulóíZiis ellen védekező vaisimegyed egyesület alaptőkéje javára f. évi szeptemberiben kiállí­tás rendez tessék". Az 1912-es nagy iinűtörténold kiállítás megrendezésének gondolata tulaj­donképpen ezzel indult el, bár ekkor még kifejezetten képkiállílásra gondolt a Kultúr­egyesület bizottsága. Csak 1903 novemberében javasolta gróf Széchenyi Bezső Kafferh indítványát magáévá téve, hogy a kiállítást kultúrtörténeti tárlattá kell kibővíteni. 18 A módosított javaslatot a decemberi egyesületi ülés elfogadja, 10 és lépéseikéit tesz а ki­állítás előkészületeire. Az idő rövidségére és a módosításra való tekintettel előbb 1904-re, majd 1905-re tervezik a kiállítás megnyitását. 20 Az elégtelen előkészítő munka követ­keztéiben azonban állandóan módosulnak a ihervbe vett időpontok. 21 il906 februárjában végre foglalkoztak a kiállítandó tárgyak gyűjtésének módozataival. Az előkészítő bi­zottság tagjaivá Széchenyi Bezsőt, Miske Kálmánt, Kárpáti Kelement és Balogh Gyulát választották. 22 A bizottság munkásságának eredményeként már februárban „serényen folynak az előkészítő munkálatok az év során rendezendő kultúrtörténeti kiállítás sikere érdekében". Ennek ellenére a kultúrtörténeti kiállítás május helyett október hónapban fog rendeztetni — olvashatjuk —, mert a rendező bizottság elnöke, Széchenyi Bezső 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom