Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)
SAVARIA 4. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1966—1970 AZ ESKÜDTBÍRÓSÁG SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE VAS MEGYÉBEN 1900—1914. LÁSZLÓ GÁBOR I. A „laikus elem" bíráskodásba való bevonásának kérdése a büntetőjogi irodalomban századokon keresztül a vitatott kérdések közé tartozott. A kérdésnek az előzményei visszanyúlnak a polgári forradalmakat megelőző időkig, azokig az időkig, amikor a gazdasági hatalmat már részben kézbentartó, egyre inkább izmosodó burzsoázia a megnövekedett gazdasági hatalma mellé a politikai hatalom megszerzését tűzte ki célul. E küzdelmében széles néplöimegokre támaszkodva, teoretilkusaikkad kidolgoztatták azokat a jogelveket és jogtételeket, valamint jogintézményeket, amelyek hivatva voltak arra, hogy a polgári átalakulás, a polgári haladás érdekében védelmet nyújtsanak az állam polgárainak — elsősorban is az ipari burzsoáziának — a feudalizmus önkényével szemben. E jogiinitézmlények közé tartozott az úgynevezett Jury, 1 illetve magyarországi viszonylatban az esküdtszék megvalósításának, illetve elismerésének kérdése. Mégis legtöbb országban, így Magyarországon is a polgári forradalom győzelme kellett ahhoz, hogy a nép részvétele az igazságszolgáltatásban megvalósuljon. Magyarországi viszonylatban már a reformkor idején is több esetben felmerült az esküdtszék felállításainak kérdése — például 1827-bem, vagy pl. az 1840. V. t. c. megalkotásakor —, amikor a kiküldött országos választmányban egy tekintélyes kisebbség szállt síkra az esküdtszék intézményének megvalósítása mellett, azzal az indokolással, hogy az esküdtszéknél a bíró egyenesen a népből lép ki, amiállal feltehető, hogy az esküdtbíró ítéletében csak a szoros igazságot tartja szem előtt, s ezáltal megvesztegetésnek kitéve nincs. 2 1844. aug. 26-án országos ülésben a főrendekhez intézett üzenet ismételten foglalkozott az esküdtszék intézményével. Szabályozta a javaslat többek között az esküdtképesség, feltételek, a vád és védelem részéről visszautasítható esküdtek számát, az esküdtszék megalakítását külön vád és ítélő zsűri formájában stb. A főrendek makacs ellenállása folytán a javaslat azonban továbbra is csak javaslat maradt, mivel 1844. szeptember 18-án a főrendek a kérdés tárgyalását elvetették. 3 így az esküdtbíróság felállítása Magyarországon 1848-ig váratott magára, amikor a forradalmi követelményeknek megfelelően az úriszéket eltörölték, s a haladó követelményeknek megfelelően az 1848. évii 18. t. с létrtelhoaásávial bievezettlék aiz esküdtíbíróság inUjézményét. Az esküdtszék hatásköre azonban csak a sajtó deliktumokra terjedt ki. Éppen ezért a népképviseleti alapon összehívott országgyűlés Deák Ferenc képviselőt bízta meg a 28?
