Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

82. 1550. márc. 9-i levelében így ír Sennyey Nádasdynak: ,,. . . hon Nagsagod yria, hog se sárvári miét, se az kerezt uri, se az kapui miét adeck el ne kezgem, mik az Kerezt uri azagat mek nem chenaltatom, mert mint az en Kegelmes azzonommal yt akarz lakni. .., ha isten akaria, ez naron chodat lat Nagsagod az kerezt uri gastelon . . ." (N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 12. OMF. J.). 83: Sombory Gergely 1559. november 10-i levele szerint a keresztúri munkát az olasz kőművesek nem tudták befejezni, mert Sennyey Sárvárra hívatta őket alá. (T. T. 1911. 463. 1.) 84. 1559. márc. 15-én a keresztúri udvar és a kapu feletti házak szarufázásáról, elkövetkező zsindelyezéséről hallunk (T. T. 1911. 460. 1.); november 10-én kimutatható itt egy André nevű kőfaragó (uo. 463. 1.; 1. ugyanekkor a 83. jegyzetben említett olasz kőfaragók távozását Sárvárra). 1560 márciusában Kanizsay Orsolya és fia a nagy lendülettel folyó munkák miatt nem tartózkodhatnak Keresztúrott (márc. 8.: N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 134. és 140. OMF. J.). Március és áprilisban állandóan szó van kőfaragásról, kőművesekről; ezekre részben még a sárvári munkák kapcsán visszatérünk (márc. 28.: N., B. 1546. miss. Sombory G. fol. 59. OMF. J.; - ápr. 4.: A4., B. 1646. miss. Sennyey fol. 162. OMF. J.; - ápr. 7.: T. T. 1911. 476. 1.). Augusztus 3-án a torony rakásáról és az új házak gerendezásáról hallunk (N., B. 1523. pali. 35. fol. 1. OMF. J.). A fedési, zsindelyezési munkák 1501-ig nyúlnak (1500. dec. 31.: N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 278. OMF. J.; - 1561. febr. 21.: N., B. 1522. miss. János deák fol. 4. OMF. J.). 1561. március 3-án ablak- és ajtókeretek faragásáról beszélnek, és igyekeznek elkezdeni a munkát jó korán, hogy a nyáron elkészüljön (N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 282. OMF. J.). Vö. Keresztúrra: Balogh 1953. 31. 1.; uő. 1954. 250. 1.; Zádor 1966. 141. 1.; H. Takács 1970. 149-150. és 236. 1.; A magyarországi művészet története, IV. kiad. I. köt. 217. 1. A szerzők ia várkastély XVII. századi építkezéseit hangsúlyozzák. 85. Első adataink júliusból valók az építkezésről (júl. 8.: N., B. 1543. miss. Sennyey fol. 298. OMF. J. - júl. 17.: N., B. 1541. miss. Sárkány A. fol. 137. OMF. J.), azonban már talán 1555-ben megkezdődhetett: vö. Francesco Benigno levelét Niádasdyhoz Bécsből ez év júl. 3-án, amelyben foglalt munkákat nem tudjuk mással, mint a bécsi házzal azonosítani (N., B. 1515. pali. 17. fol. |1.). Talán vele azonos az 11556-ban többször említett Francisco mester is. A ház pontos helyét nem ismerjük. A július 17-i, Sárkány Antal-féle levélből, amelyben a levélíró a „Zent Dorotiabeli Baratok"-ról beszél, akiknek épületétől az új építkezés a világosságot elvette, azt kell gondolnunk, hogy a Nádasdy-palota talán a Dorotheergasse-ban állhatott. 1556ban többek közt az alsó rendházak (fenti júl. 17-i levél), a konyha (1556. ismeretlen hónap 14^e, N., B. 1543. miss. Sennyey fol. 298. OMF. J.) s egy definiálhatatikn épületrész (okt. 217. N., B. 1515. pali. 10. fol. 1. OMF. J.) készül, a munkák azonban a következő évben vehetnek igazán nagy lendületet: ekkor szerzik meg ugyanis a munkákat irányító itáliai mestert (máj. 25. T. T. 1911. 98. 1.) akit Jacomo Pocalloval azonosíthatunk ennek egy levele alapján (N., B. 1540. miss. Pocallo fol. 1-5. OMF. J. Talán azonos a később is gyakran és magyarul emlegetett „Jakap mesterrel".). 1557 áprilisában csigalépcső készül a bécsi házban (N., B. 1515. pali. 10. fol. 3. OMF. J.), októberben a kenyérsütőház boltozásáról hallunk (okt. 6.: uo. fol. 5.). 86. A nagyjából készen levő palota megtekintésérc hívja Nádasdy 1557 novemberében feleségét (Károlyi-Szalay i. m. 19-20. L). 87. 1559-ben Jakap mester munkáját Samtho - talán „sánta" - Francysko-val vizsgáltatják fölül (ez a korábban itt emlegetett Francesco mesterrel lehet azonos; neve talán nem Szántó, hanem Sarzo, vö. pl. 1502-es említését a pozsonyi várban. Adatot közli H erzog József. Adatok a hazai építészet XVI. századi történetéhez. II. rész. Magyar Művészet, 1927. III. 113-114. 1. A fenti, „Szántó", illetve „sánta" Ferenccel kapcsolatos adat forrása N., B. 1515. pali. 10. fol. 10. OMF. J., valamint T. T. 1908. 205-206. 1., 1559. nov. 11.). 1560. szeptember 17-i levél szerint már javarészben belső asztalosmunkák készülnek, azonban "Jakap mester az rakásával is procédai" (uo. fol. 19.). A ház munkái 1561 végéig elnyúlnak Udvardy György levelei szerint, aki az év nov. 5-én részletes jelentést tesz a befejeződő munkákról (grádics, folyosó, erkély, palota stb. T. T. 1908. 219. 1.). - Sárkány Antal (+1662) Sopronban épp a bóosi ház építkezései idején 1557-60-ban építteti ki a mai Storno-házat - erre az épületre, legalábbis elvileg, hatást gyakorolhatott a parádés bécsi Nádasdy-ház. (A soproni adatra és a Nádasdyakkal való összefüggés lehetőségére Dávid Ferenc hívta fel figyelmemet, kinek ezért hálás köszönetet mondok.) 88. (Komoróczy i. m. 52. 1. - Balogh 1963. 33. 1. - Kanizsay Orsolva végrendelete: 1570. dec. 31., Orsz. Lt., NRA. fasc. 584. No. 17. MTA. 89. A vár védőjének, Nádasdy Tamás apjának: Nádasdy Tamáshoz írt levelei. 1632. aug. 11. (Károlyi-Szalay i. m. 219. 1.), aug. 16. (uo. 221. 1.) és N.. B. 1510. pali. 12. fol. 2. OMF. J. 90. „Sziget oppidum est arci, quam vocent Sárvár adiacens, vbi primum diuinam hanc imprimendi artem, opera quideni et impensa Prinoipis nostri, Magnifici domini D. Thomae 266