Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
a Nadasd, Comitis ас Báni, ministerio uero etiam nostro, in Hungária nostra excolere cepimus, et vnde baec Rudimenta in vsum iuuentutis qualemcunque cmisimus; a re ita dictum, quod duobus fluminibus, quorum alteri Rabae, alteri Gemmeo nomen est, circumfunditur, nobis Neanesus, Vyszigliet dicitur, quod hoc Princeps ipse in nouam redegit formám. Primum quidem illud fossa et valló ita muniendo, vt ne furori quidem Turcae anno 1532 obsidentis patuerit. Nam clade accepta ab hoc discedere coactus est. . ." (Grammatica Hungaro-latina Joanne Sylvestro Pannonio avtore. Neanesi, 1539. Közli Toldy Ferenc, Corpus Grammaticarum linguae Hungaricae veterum. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Pest, 1866. 22. 1.) Valószínűleg a Sylvester által jelzett erődítésekkel függ össze az, hogy építőanyagokat szállítanak Sárvárra: 1535. jún. 6., N., B. 1521. pali. 42. fol. 3. OMF. J. (Ugyanitt említik Kristóf pictort is.) A városfal építése 1541-ig elhúzódhatott: „Vallum oppidi hujus lignis majoribus sive roboribus omnino circumdatum est. . ." (N., B. 1515. pali. 36. fol. 1. OMF. J.) L. még Pulyay Pálnak a városerődítésekkcl kapcsolatban Nádasdyhoz intézett leveleit (1641. máj. 8. és 19., N., B. 1539. miss. Pulyay, fol. 4. és 9. OMF. J.), valamint Ostffy Lukács (1541. máj. 25., N., B. 1538. miss. Ostffy fol. 19. OMF. J.). 91. Egy 1542. szept. 12-i, kapuvári adat az ottani torony építésével kapcsolatban említi a Farkas Lőrinc által Sárvárott Magister Iwantól emelt tornyot (?, - az adat félreérthető). (N7, B. 1542. miss Sennyey fol. 102. OMF. J.) 92. A feltárt adatok ebben az időben pl. kemencekészítésről szólnak (1542.: N., B. 1519. pali. 12. fol. 9 .OMF. J.). A latorkerttel kapcsolatos munkákat említik 1543-ban (N., B. 1519. pali. 12. fol. 14. OMF. J.); 1548-ban lugasépítésről szól egy levél (N., В. 10Э7. miss. Nagy Albert fol. 4. OMF. J.). 93. N., Számadások. II. 1546. május 15. MTA., Horváth Tibor Antal gyűjtése (a jelzet visszakercshetetlcn). Vö. 120-121. jegyzetet. 94. Az 1549-es sárvári „Memóriáié super edificiis" gyümölcsvermek, fürdőház, toronybeli secretum készítéséről szól; ugyanitt említik a belső vár kapuja fölötti boltozott helyiségeket, amelyeknek helyét nem tudjuk meghatározni, hiszen ebben az időben a tornyot a belső várral összekötő kapualj még nem létezett. (N., B. 1556. fol. 661. OMF. J. és uo. fol. 907., ahol a fentieken és jelentéktelenebb építkezéseken kívül kútkészítést is említenek.) Kemencekészítésre vonatkozólag 1. 1550. okt. 11. Pernezyth servitor levelét (N., B. 1530. miss. Pernezyth, fol. 37. OMF. J.), az ehhez kapcsolható másik Pernezyth-féle levelet négy nappal később (uo. fol. 38.), valamint Sárkány Antal erre vonatkozó híradását (T. T. 1910. 390-391. 1.). 95. A 94. jegyzetben idézett uradalmi számadásban (N., B. 1556. fol. 907. OMF. .1.). 96. Pl. „Nam omnes fenestras domus magne oportet reformare" írják valamelyik kiemelt helyiségről 1550. nov. 11-én (N., B. 1539. miss. Pernezyth fol. 37. OMF. J.). 97. „Kérlek írd meg mint vagyon az alsó ház, azt mondják, de nem tudják bizonnyal megmondanyi, hogy az alsó kis boltot is megboltozlák alól. . ." (Károlyi-Szalay i. m. 4. 1., Nádasdy Tamás levele Kanizsay Orsolyához ll550-ben.) A válasz így hangzik: „Az bollrul Kdnek azt írhatom, hogy megcsináltattuk mind az kéményt, mind az szék felől az ablakot és mind az pagyimentomát megötötték. . ." (uo. 82. 1., 1550. okt. 18.). A kérdéses „alsó ház" a vár fő lakórészében lehetett (föltehetőleg az A szárnyban vagy talán a Kanizsay-féle várban) ; erre vonatkozhat az 1551. aug. 13-i adat (Majládné sárvári látogatásakor Kanizsay Orsolya a felső rend házat kiüríti sógornője számára, és az ott elhelyezett személyzetet az alsó rend házba, magához fogadja be. Károlyi-Szalay i. m. 83. 1.). 08. A 96. jegyzetben említett levélben. 99. Németh Kristóf Lékáról Nádasdynak írolt levelében írja: „...az anthal mester ky formákat ü chynailt, azokat en elwyttem Vyhelben hcttfyn hogy ertc inengek es mynt kezén találom ebakant nem chynaltat sem Was korongot mert az it walokat. . . . . . wyzy el . . . lanolsagot лу-агок, hogy ha az zerszamdkat. . . Sarwara kel küldeny awagy itte waryon an anthail mestert. . ." (N., B. 1537. miss. Németh K. fol. 3. OMF. J.) 100. 1551 .szept. 1 .(N., B. 1533. fol. 2. pall. 1. OMF. J.) és 1551 szt. Egyed nap után, vagyis szept. 1. után (N., B. 1535. pali. Cheh D. fol. 2. OMF. J.). 101. N. ,B. 1557. Számadások, fol. 84. OMF. J. és Kam. lt. Lymbus III. sor fasc. 1-2. В. 2260. fol. 411-417. Az utóbbi eleszámolásra Détshy Mihály hívta fel figyelmemet. - Az első elszámolás az év július 2í3-ától kezdődik és Sennyey Ferenc készíti; a Lymbus-beli elszámolás ezzel szemben magába foglalja az 1552-es építkezések kezdetétől, április 30-tól kezdve az elszámolásokat, és a fenti július 23-ának megfelelő helyen megemlíti, hogy ez időtől kezdődik „tempus Domini Fr. Senney". Sennyey leveleiből jól tudjuk, hogy Nádasdynak ez a kitűnő embere valóban ebben az időben került át Sárvárra. Egyébként egyik elszámolás sem említi, hogy a sárvári vár munkálatainak számadásairól van benne szó, azonban a Lymbuselszámolás egy topográfiai megjelölése (1. alább), a két elszámolás részleteinek, a kifizetett összegeknek és azok átadása napjának megegyezése, valamint Sennyey szereplése az elszámolások sárvári eredetét kétségen kívül helyezi. A Nádasdy-levéltárban talált elszámolás né267