Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

Sárvárral (Készei Pál: Terra Jak. Vasi Szemle, XXI. 1967, 191-210. L). A fent idézett 11273-as adat Sár egy részének egy más nemzetségnek való átengedésével kapcsolatos és nem tartalmaz som királyi donációt a Ják-nembelieknek, sem bizonyítékot arra nézve, bogy Sár eredetileg királyi vár lett volna (Gero i. m. 252. 1.). 7. Sárvárral kapcsolatban még nem közöllek. Hazai Okmánytár (továbbiakban HO) VIT. köt. 206. 1. 8. Karácsonyi János i. m. II. il44-166. 1. : Л Héder-nemzetség (Kőszegi ág). - Lcderer EmmaElekes Lajos-Székely György: Magyarország története. I. köt. Bp. 1961. 168. 1. 9. 1288-ban Iván nádor cserével a Sárvártól nem messze fekvő Egervár birtokába jut (НО VI. 333, V. 70) Lehet, hogy a Dunántúlnak ezen a részén készült ezidőben bázist kialakítani, és Sárvárhoz is cserével jutott. (Az oklevél Sárról - valószínűleg Sárvárról - van keltezve.) 10. НО. I. 1431-149: Róbert Károly oklevele, 1327. augusztus 29. „. . . consideratis meritis ipsius Comitis Alexandri. . . contra Joannem filium Johannis quondam Palatini contra nos Dominum suum naturalem Castra et Jura Regalia detinentem se opponens et suc fidelitatis segacilalc. animum dicti Johannis contamaceni, moffificaitas, et consultons quatuor Castra Munícióra ex hysque idem delinebat Sarwar et Wywar ac Kethkuseg . . . cum omnibus earum utilitatibus et pertinencys . . . dedimus contullinus et donavimus prefato Comiti Alexandra . . ." Bár a Németújváriakkal való végső leszámolás csak tíz év múlva történt meg, az 1327-es zalafői csata döntő győzelmet jelentett a hatalmaskodó család fölött. ,11. Cl). VIII. köt. 3. rész 258. 1. A várnagyi lisztet valószínűleg a következő évben bekövetkezett haláláig viselte. (Pór Antal: Köcski Sándor, Századok, 1888. 7185-797. 1.) 12. Erzsébet királynő b'Mil-es oklevelében (CD. VIII. köt. 4. részt 666-667. 1.) a sárvári várhoz tartozó Sársziget község - Insula ante Castrum Sarwar - lakosainak a soproni harmincadvám alól mentességet ad. Ez az okleveles adatokkal bizonyítható első kiváltságadományozás, bár a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat Vasvármegye с kötetében (Bp. 1898. 94. 1.) 1328-ban Róbert Károly által adományozott kiváltságokról is említés történik, amelyek szintén régebbi kiváltságok megerősítésének tűnnek. Az 1328-as adatot tartalmazó forrásra nem sikerült rátalálnunk. - Nagy Lajos három oklevele foglalkozik ..insula Saar"-va] : 1361-ben kimélyíti Sársziget szabadalmait (CD. IX. köt. 2. rósz 77-78. 1.); 1364-ben a város lakosainak kérésére mindenkinek, de különösen a sárvári várnagyoknak tiltja a Sárszigeten való hatalmaskodást (Cl). IX. köt. 3. rész 425. 1.) ; 1372-ben megengedi a város lakóinak, hogy állataikat a várhoz tartozó területeken legeltessék (CD. IX. köt. 4. rész i

425. 1.) 1387-ben Zsigmond megerősíti az elődei, különösen pedig a Mária királynő által adott harniincadvám alóli mentességet (CD. X. köt. 1. rész 351. 1.) - Sárvárról, mint királyi várról ez időben két oklevélben történik említés (Mária királynő oklevele 1385-ben, 110 IV. 222-Í223, és Zsigmond oklevele 1387-ben, НО 11. 151. 1.) 13. A győri káptalan 1390-ben kelt beiktatási levele, amely átírja Zsigmondnak ugyanez évben kelt beiktatási utasítását is. (Sopron vármegye története. Oklevéltár. Nagy Imre szerk. I. Sopron, 1889. 498. skk. - továbbiakban: SO.) 14. „(a Kanizsayak) in dominium quorumdam duorum castrorum Lewka et Sarwar apcllatorum necnon oppidorum Chepregh et Zigelb . . . ac eunctarum pertinenciarum utilitatum et proprietatum eorumdem ipsis impignoracionis tilulo iuxta continenciam aliarum literarum noslrarum perlinencium legitime voilent introire ..." A Kanizsayak valószínűleg már Zsigmond uralkodása elejétől zálogképpen bírták az említett várakat, illetve városokat. Borostyánkő várát szintén 1388-ban zálogosítja el Zsigmond Kanizsay Jánosnak (Schindler, Alfred: Das Burgenland. Salzburg, 1965. 84. 1.). 15. Schindler i. m. 124. 1. 16. Kanizsay Miklós tárnokmester két oklevelében említi Danes fia Miklós sárvári várnagyát (1390: Zsigmond-kori oklevéltár, I. Bp. 1951. 170; 1392: SO. I. 504-505. 1.) Az utóbbi oklevél az utolsó adat a Kanizsayak ezen első sárvári birtoklása idejéből. 17. Ügy tűnik, hogy a vár 1402-ben a király tulajdonában van, aki egy adat szerint ebben az évben sárvári várnagyát. Egervári Mihályt а лаг megerősítése körüli érdemeiért birtokán várépítési engedéllyel jutalmazza. Az adatot közli H. Takács 1967. 42. 1. Forrása talán Reiszig Ed«?: A Gcregye-nemzetség (Turul, 1900. 59. 1.). A Reiszignél megjelölt forrás (Dl 9523) azonban nem az 1402-es adatra, hanem egy másik, 1409-es, ugyancsak az Egervári-családdal kapcsolatos adatra vonatkozik. Az 1402-cs oklevélnek Kaprinay kéziratában közölt szövege (B torn. IV., 72. 1.) egyáltalán nem említi Sárvár építését. A kérdést nyitva kell hagynunk mindaddig, míg az oklevél eredetije fel nem található. 18. HO VII. 443. 1. Zsigmond a többszörösen hűtlenségbe esett Kanizsay János érsektől és Miklós nádortól elveszi az esztergomi, hrussói és a sárvári várukat. 19. SO. I. 597-602. 1. - Ugyanez évből való az a Zsigmond-féle oklevél, amely Kanizsay János érseket és testvéreit birtokaikban megerősíti, e birtokok között azonban Sárvárt nem sorolja fel (SO. I. 587. 1. ). 260