Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
Köszönetet kívánok mondani Balogh Jolánnak, a vár renaissance periódusai néhány kérdésében nyújtott útmutatásaiért; Janlkoviűh Miklósnak, a Nádasdy-levékár anyagával kapcsolatos hasznos segítségéért; Dávid Ferencnek és Détshy Mihálynak, munkám levéltári adatokkal és építészeti kérdések terén való támogatásáért; Szeibert Jánosnak, aki szíves betekintést engedett Sárvárról szóló kéziratos munkájába; Dragoniits Tamás építészinek és ,a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemléki Osztályának a falkutatási munkákban nyújtott szakmai segítségért; Nógrádi Gézának, Kerner Alfonznak és a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum dolgozóinak a helyszíni munka szíves támogatásáért. Köszönetemet fejezem ki az Országos Műemléki Felügyelőség azon dolgozóinak, akik öthónapos sárvári munkám idején a falkutatásnál közreműködtek. JEGYZETEK 1. A falazóhabarcsok, illetve vakolatok összehasonlító vizsgálatánál minden eredményt fenntartással kell fogadnunk. A vakolatokat, egymáshoz való nagy hasonlóságuk folytán szinte teljesen ki kell hagynunk vizsgálódásaink köréből. A falazóhabarcsok esetében számításba kell vennünk, hogy a habarcs összetevó'i egy-egy építkezésen belül is változhatnak (pl. másfajta homokot használnak), ilymódon két habarcsfajta pl. színbeli eltérése nem jelent feltétlenül nagyobb korbeli különbséget. Két habarcsfajta teljes megegyezéséből viszont már több joggal következtethetünk azonos építkezésre. A fő problémát; a habarcsvizsgálatokkal kapcsolatban éppen a habarcsfajták azonosságának, illetve eltérésének pontos megállapítása jelenti. Szabad szemmel történő vizsgálatnál csak akkor támaszkodhatunk az így kapott eredményre, ha vizsgálatunkat más módon, a falkutatás vagy stílusvizsgálat más eszközeivel is ellenőrizni tudjuk. Biztos eredmények eléréséhez vegyelemzésre lenne szükség, ez azonban, tekintve a még így is kétes eredményt, nagyon költséges és mint ilyen, rossz hatásfokú. (A Minőségvizsgáló Kutató Intézetnek a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet számára sárvári anyagunk három habarcsmintájából végzett vizsgálatából nehezen tudjuk a módszer eredményességét megítélni.) Érdekes volna mindenképpen egyszer valamely nagyobb méretű és igen eltérő korszakokban épült műemlékünk habarcsfajtáinak vizsgálata abból a szempontból, hogy a habarcsféleségek egyezései, illetve eltérései jclenlenek-e eltérésit az egyes építési korszakok között. Sárvári kísérleti anyagunkra visszatérve, annyit megállapíthatunk, hogy jelentős eltérés mutatkozik a középkori és renaissjmce J kori habarcsok között. Kb. a XVI. század elejéig épületünkön rendkívül erős, tömött, gyakran kavicsos-fövény es, nagy mésztartalmú habarcsokat használtak, amelyek mintegy 160-200 év alatt alig változtak: színük a fehérnek meleg sárgás, rózsaszínes, néhol homokosabb változata volt. A XVI. századtól kezdve a habarcsok gyengébbek, szemcsések, gyakran nagy hotrnoktartalmúak: a XVII-XIX. századiakat tmár nagyon nehéz egymástól megkülönböztetni. 2. Lásd az öthónapos helyszíni kutatás általam készített részletes dokumentációját a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemléki Osztályán, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség irattárában. A dokumentáció értékelő részét az időközben előkerüli levéltári anyag valamelyest módosította; hasonlóan módosítanunk kell jelen dolgozatunkkal egy korábbi, rövid összefoglalásunkat: A sárvári vár. Vasi Szemle, 1968. (XXII.) 6'9-7'4. 1. Néhány helyiségben, amely 1966-ban nem volt hozzáférhető, 1970-ben az OMF részéről Gerőné Krámer Márta végzett falkutatást (Magyar Műemlékvédelem, 1969-70. Bp. '1972. 434. 1.). 3. Sárvár az aránylag kiterjedt magyar várirodalomban, részben kisebb hadászati jelentősége és erődítettsége, részben középkori részleteinek rejtett volta miatt nem kapott jelentősebb helyet. A korai irodalom (Czobor Béla: Magyarország középkori várai. Századok, 1077. - Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Bp. 1906. - Soós Elemér: A magyarországi várak történeti fejlődése. Bp. 1912. - Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. é. n.) Sárvárra nem tér ki, legfeljebb futólag említi. Pataki Vidor adatgazdag művéből (A XVI. századi várépítés Magyarországon. Klny. a Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyvéből, Bp. 1932.), mivel ez elsősorban a várak történeti és hadászati vonatkozásaival foglalkozik, Sárvár érthetően szintén kimaradt. A várra részletesebben kitér Szeibert János Sárvár monográfiája с művében (Szombathely, 192(6.) és érdekes helytörténeti adatokban bővelkedő terjedelmes kéziratos munkájában (Sárvár története). Balogh Jolán (Magyar renaissance építészet. Bp. 1963. —• továbbiakban Balogh 19'53.) a várat a későrenaissance dunántúli kastély anyagba illeszti és az építkezéseket a Sárvárral kapcsolatos, addig ismeretes forrásokkal kísérli meg összefüg258
