Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

viciniek, s tőlük 1803-ban Este Ferdinánd kapja meg. Az Este királyi családtól ismét örökség útján kerül Sárvár vára a bajor hercegi család tulajdonába, amely a felsza­badulásiig bártoíkolja. Ahogy a vár tulajdonváltozásait, épületének történetét is nehéz a XVII. század vé­gétől nyomon követnünk. Mindent összevéve annyit mondhatunk, hogy a várkastély­nak ez a késői időszaka legjobb esetben nagyobhmérvű helyreállításo'kat, inlkább azonlbain ikisebb, lkodhoz és stílushoz nehezen kapcsolható aílalkításoikat, új «zolhaoszitá­solkat, alblaík- és ajtónyitásakat, Ibeíalazásoikat jelentett. Az ilyen miuníkák «órából csupán két kivételt látunk, az egyik a várkastély egyrészének későbarokk kifestésé, a másik a XIX. század eleji restaurálás. A Szily Ádám mecénáskodásával összefüggésbe hozható Dorfmeislcr-féle 1769-es dísztermi falképek minket itt elsősorban azért érdekelnek, mert az 1966. évi falkutatás során a díszteremhez kapcsolódó A-szárny emeleti termeiben az előbbi mester stílusá­hoz igen közel álló freskók kerültek elő a vakolat alól. A freskók, amennyire ez a rossz állapotuk miatt csak kismértékben történt feltárások során megállapítható volt, a termek falait teljes egészükben borították, és a díszteremhez hasonló virág- és inda­ornamentikával keresztezett kartusokban világi tárgyú, talán mitologikus jeleneteket ábrázoltaik (54. kép). Színeikben a napvilágra került falképrészletek a Dorfmeister­féleknél könnyedebbek, kvalitásban azoknál talán gyöngébbek; a falképek kora azon­ban és az a tény, hogy a díszteremmel ilyen szorosan összefüggő teremsorban kaptak 54. Későbarokk falkép feltárt részlete az А/ХП. helyiségben (Nógrádi Géza-Kcmer Alfonz felv.) 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom