Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
helyet, amely teremsort nyilván ekkor, a díszterem kifestesével egyszerre emelték a várkastély reprezentatív részévé, 27 ' 9 Dorfmeis térrel való kapcsolatuk mellett szól. A belső udvariban, a kapualjtól jobbra, a Nádasdy féle emléktábla pendant-jaként helyezte cl Este Ferenc 1813-ban azt a táblát, amelyben apja Ferdinánd főherceg és a saját imaga vámiestauiráilási imamkáiit megörökítetibe. 250 Ezdk a imunikállatok valóban elsősorban helyreállítást jelenthettek, hiszen a vár Kövér Gábor XVII. század vagi tevékenysége óta nem volt javítva, és időközben viharos történelmi események is megviselték. 251 A Ferdinánd és Ferenc által eszközölt építkezéseknek kell tulajdonítanunk a XVII. század elején készült árkádsor befalazását és mögötte, valamint az emeleli folyosón boltozatok készítését. Ezzel valószínűleg már a klasszicista felfogás jegyében a belső homlokzatok teljes egységét kívánták az építtetők helyreállítani. 252 Az árkádsor megszüntetésével egyszerre természetesen a hozzátartozó két rizalitos részt is lebontották. Az említett emléktábla a vár környékének rendezéséről is beszél. A várárok vize a XVI. századi szabályozási munkák óta egyre inkább eliszaposodott, föltöltődött, s a víz nicímcgyiszer a közvetlen környéket is elöntíhette, ezért volt szükség а víznek а váráro'kból való locsapolására. A kiszáradt várárok helyén már ekkor ihezdteOt pairlkosíltiainii, mint albogy ezt a várait ászaik ifolőll ábrázoló, d822-iben ikászüilt bécsi csésze képe is mutálja. 253 Ekkor épülhetett a kaputoronyhoz vezető széles pillérállású kosáríves árkádokon nyugvó téglahíd. A várkastély belső homlokzala A- és E-szárnyának к őkeret élései valószínűleg a múlt század második felében keletkezhettek, s talán egyidősek a díszteremben és az A-ezárny emeletén, s másutt is több helyen látható neobarokk ajtókkal. Ezeik elhelyezéseikor a megsérült freskóikat az új aij'bóinyííláslhoz hozzádo!lgozhatílák. 25/l Ugyanerre az időre tehető az emeleti helyiségek olyan átalakítása, amely minden szárnyban folyosó létesítését, s ezáltal az emelet teljes körforgalmát itetlte lehetővé. A sárvári vár legutóbbi időszakának kisjelentőségű alakításai helyett szabadjon, mintegy befejezésül, egy olyan képet bemutatni, amely noha 1966 nyarán készült, már maga történelem (55. kép). A kép a vár kaputornyál mutatja a hozzá vezető hídról, ágy ahogy a (híd az 1822-es ábrázoláson (is llálibJaító volt, jegenyéikkel övezve. A jegenyesort még 1966-ban kivágták a híd mellől, hogy a tervek szerint a várároknak ezt a főbejárat felőli részét, a vár klasszikus idejére való utalásképpen, ismét vízzel töltsék meg. Bár a jegenyék kétségtelenül nem tartoznak bele az építészeti együttesbe, hiányuk ezen a másfél évszázad óta megszokott helyen bántó, mint ahogy bántó volna a vele egyidős híd lebontása is azon az alapon, hogy a várnál későbbi. A vár műemléki helyreállítása 255 kezdetét vette; a helyreállító építész helyzete rendkívül nehéz. A vár sok építési korszakából nehéz kiragadni egyet, amelynek következetes rekonstruálására lehetne törekedni, hiszen, mint a múlt században kialakult várbejárati rész esetében is, a radikális helyreállítás feltétlenül egy más, esetleg szintén igen fontos építési korszaknak, s így az organikusan fejlődött kastély egészének csorbulását vonja maga után. A műemléki helyreállítás talán akkor jár el helyesen, ha az egységes építészeti összkép mellett megkísérel valamit megtartani a vártörténet egyes korszakainak színes összhatásaiból. Talán akkor tud legközelebb férkőzni aíhhoz, amit a sárvári vár a magyar történelem és építészettörténet számára jelent. 256
