Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
Mielőtt lezárnánk a várkastély VII., utolsó igazán jelentős építkezésének tárgyalását, vessünk egy pillantást Mathias Greischer két metszetére (52. és 53. kép). A metszetek a XVII. század második felében készüllek, akkor amikor a Nádasdy országbíró féle nagy ápítcbálépíto muníkálk zöimmel befejeződtek. Bár a két metszet az ábrázolás hűsége szempontjából nem egy (kívánnivalót Ihagy (hátra, 27 ' 7 mégis jól feiliismeríhető rajtuk az a későrenaissance várkastély, amellyé az országbíró alakíttatta. Szintjei és ablakai egyenlő magasságiban, egymástól egyenlő távolságra ibelyezikedneik el, a 'szárnyaik zárt udvart fognak körül és a torony a várkastély főtömegévcl össze van építve. A vár körül jól látható a vizesárok, amelyből imponálóan anagaslanaSk ki a századfordulón épült hatalmas bástyás várfalaik. A VÁR A XVHI-XX. SZÁZADBAN Sárvár hat évig volt Nádasdy kivégzése után a kincstár tulajdonában. 1677-ben Lipót császár 326 520 Ft-ért Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának, Nádasdy Ferenc lányának engedi át. A Draskovichoík a birtokot terhelő hatalmas adósságok miatt annak zálogbavetésére gondollak, majd az adósságok felszámolására tett lépéseik miatt Sárvár várossal kerüllek ellentétbe. 27 ' 8 A Draskovichoktól öröklődés folytán a XVIII. század második felében a vár Zinzendorf Jakabhoz, Inkey Boldizsárhoz, ikladi Szluha Györgyhöz került; 1768-ban tulajdonosa Szily Ádám, majd a Palla53. A vár látképe nyugatról Mathias Greischer metszetén. XVII. század második jele 254
