Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében II.

életérzéseinek is alapja, s az idősebb generációktól lemásolt rítus, a vallásos jellegű gazdasági-társadalmi tevékenység pusztán érzést, érzelmet kifejező gesztussá válik, mert nem az a termelő munka képezi közvetlenül gazdasági alapját, amelynek eredményeként nemzedékek során a szokásokból vallásos rítus lőtt. A vallásos tanítások igyekeztek misztikus értelmet adni azoknak az egyrészt kellemes, másrészt szorongó érzéseknek, amelyek az embert táplálékával, „mindennapi kenyere" biztosításával kapcsolatban napnajp után eltöltötték és ma is eltöltik. Ezek az érzelmek azonban ma is a társadalom, a társadalmi élet szüntelenül működő motorjai, amelyeknek vidám zümmögése az élet zavartalanságát, recsegései-ropogásai pedig a zavarokat, hibákat, hiányosságokat, betegségeket jelzik.'

518 A legszűkebb családi körben megült egyszerű házasságkötési ünnepséget is „lakodalom" néven emlegetik napjainkban, bár ez már nem jelent vendégeskedést, mulatozást, hejehuját. A lakodalom kisebb közösségeknek, egyszerű összetételű társadalmaknak volt bőséget varázsló ünnepsége, később mókás szertartása, a szerelmes fiatalok bizakodó vágyainak teljesülését emlékezetessé tevő vidám mulatság. Ma már erősen csökkent a lakodalomban részt vevő vendégek igénye a hagyományos szertartások és tréfálkozások megrendezésére, inkább a társadalom új céljait kifejező ünnepélyesség pátos zát ligánylíik?

19 Tanulságok SZENDREY ÁKOS a lakodalmi szokások gyűjtésénél szükségesnek tartja, hogy ne csupán a lakodalom lefolyását, hanem a lakodalommal kapcsolatos tárgyakat, a kalácsokat is miinél (részletesebben örökítsük meg etnográfiai leírásainkban; ha lehet, fényképezzük vagy rajzoljuk le ezeket.

320 Meggyőződésünk, hogy a sokféle lakodalmi kalács és tengernyi elnevezésük azonosítása csupán a liszt minősége, a készítés technikája, a kalács ízesítő anyagainak tüzetes ismerete alapján oldható meg tökéletesen, mivel a kalács szó olyan gyűjtőnév, amelynek minden darabja is más lehet. Mivel mind a kalácsfélék, mind elnevezéseik nemcsak művelődési, kulturális szintet és etnikai jelleget jelölnek, hanem gazdasági és társadalmi állapotokat is, a mindennapi életben való használatuk és fogyasztásuk vizsgálata nemcsak egy-egy tudomány, vagy éppen az etnográfia feladata, hanem komplex tudományos tevékenység. Csak komplex vizsgálatokkal, a szaktudományok helyes eredményeinek egyeztetésével érhetünk el exakt tudományos eredményeket. A kalács készítésével és fogyasztásával kapcsolatos jelenségek törtiánietii eredetűek, de egyes elemei már az ősember kialakulásának kezdeti fázisainál mint biológiai jelenségek jelen vannak. Napjainkban a legegyszerűbb kalácsféle készítése a készítés mozzanatai hosszú és bonyolult minőségi változások után, a változások láncszerű sorozatának olyan történeti eredményei, amelyeknek objektuma, a kalácsfélcség ma is megvan, de a fejlődést, a történelmi előzményeket csak nagy vonalaikban isimerjiülk, nem korikriéifcságukban. Maguk a modern kalácsformák őrzik az alapvető, a legrégebbi formákat legkc•erlcbb változataikban is. Alapvető ételformáknak azokat az egyszerű formákat tekinthetjük, amelyeket az ember ma is szerszámok igénybevétele nélkül alakít ki a növényi magvakból. A szájban megrágott, megőrölt, nyállal pépcsített magvak gombóeformája ezért mindennemű tésztaélei alaptípusa, amely genezisét azért tükrözi, mert közvetlenül, további technikai eljárások alkalmazása nélkül is fogyasztható, lenyelhető, ha az egyik 125