Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Kőhegyi Mihály: Megjegyzések és pótlás két szombathelyi II. század végi dénárlelethez

1. Mendei óramlfelet 193— 194нЬо1 38 2. Eleki éremlelet 193-ból 39 3. Miskolci éremlelet 193-ból 40 4. Keceli ércmlelet 193-195-ből 41 5. Tiszaföldvár—Ókincsemhegyi lelet 193-ból 42 A tartományon belül sokáig nem ismertünk ebből a korból pénzleletet, de az utóbbi bekben három is került elő: 1. Mór-Felsődobosi lelet 203-ból 43 2. Szőny—Olajgyári lelet 196 utánról 44 3. Szombathely—Téglagyári 1. lelet 196 körül 45 Minket most ez utóbbi, illetve ennek történeti összefüggései érdekelnek közelebbről. A tartományon kívül előkerült ércmlelclek elrejtési ideje aránylag egységes és 193-ra, vagy azt követően 1—2 évre határozható meg. A lelőhelyek közül Mende, Tiszaföldvár és Elek nagyjából ,a Dáciába vezető út .mentén helyczikedndk el. Miskolc ugyan kiesőik ebből az útvonalból, de a Miskolc—Szabadság téren feltárt és a II. század közepe körül megszűnő, 46 valamint a Miskolc—Sötétkapu II. század után is tovább élő települése 47 arról tanúskodnak, hogy e területen nagy kiterjedésű és nyilván gazdaságilag is erős közösségek éltek. 48 Ezek kezén felgyülemelhelelt bizonyos pénzmennyiség. A Szilvás­váradon feliárt telep anyaga is arról tanúskodik, hogy Észak-Magyarország területe élénk kereskedelmi kapcsolatban állott Pannóniával. 49 A Baja—Kalocsa—Kiskunhalas—Szeged közötti terület szarmatakori emlékeit közöl­ték, 50 de a római import áruik feldolgozása osalk most ivan fo'lyamatíban. 51 Annyi azonhan kétségtelen, hogy a sükösdi áltörtművű övdísz, melyet Lucilla, Lucius Verus és Commo­dus ezüstpénzei datálnak, a II. század legvégén került a földbe. 52 A Tataháza—Határ­dűlő, 53 Katymár—Téglagyár, 54 Madaras—Dózsa Tsz 35 és Mlaidanas—Halmok 50 temetői még aláhúzzák ezt a szoros kapcsolatot a pannóniai területtel. A Dunaszékcső—iSzeged közötti útvonal is ezen a tájon szelte át a Duna-Tisza közét. 57 A Kecel közelében fekvő Kunfehértó határából III. századi éremlelctet ismerünk. 58 Az alföldi éremkincsekre vonatkozóan még meg kell jegyeznünk, hogy 193 körül kerüllidk a földbe és 193-ban császárrá kikiáltott Sepltimiœ Severus érmei már szerepel­nek az együttesekben. Ez is a szoros kapcsolat egyik bizonyítéka. A pannóniai területen előkerült éremleleteket 196 körül rejtették a földbe, a felsődabasit 203 után. Ügy tűnik, a 193-ban elkezdődölt viszálykodásban a hadiszerencse a rómaiaknak kedvezett (pénz­elrejtés a szarmatáknál), majd 196 körül a szarmaták csaphattak be a birodalom terü­letére. Ismeretes, hogy Pannónia Inferiorban 197—199-ben igen erőteljes útjavítási munkák folytak, 59 Pannónia Superior útjait túlnyomórészt 201-ben állították helyre. 00 202-ben Septimius Severus személyesen vizsgálta felül a veszélyeztetett limes szakaszt s ez az aktus lényegében le is zárja a 196 körül kezdődölt eseményeket. Elképzelhetetlen ugyan­is, hogy a császár és kísérete ne a legnagyobb biztonságban tegye meg mintegy három heti körútját a limesen. 61 A kutatás már foglalkozott azokkal a népmozgalmakkal, me­lyek ezekben az években játszódtak le a Kárpát-medence északi peremétől az Aldunáig. Ezek a mozgalmak valószínűleg egyes gót csapatok Kelet felé vándorlásából adódtak, nyomásuk számos kisebb népet mozdított ki helyéből és szorított a római határok felé. 62 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom