Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Bárdosi János: Újabb adatok Vas megye számrovásainak ismeretéhez

teit felszaggatja, a fűrész alá rendszerint száraz kemény fát alkalmaznak".

13 A szarvaskendí rovásfát is nyilván ezért készítették keményfából. Az a megállapítás, hogy a rovásfűrész alkalmazása főleg ott célszerű, ahol nagyobb tömegben rónak — mivel ez meggyorsítja a jelölési munkát — azt valószínűsíti, hogy ezt a rovásfát is ilyen helyen — talán uradalomban — használták. E rovásfán a következő jelölésmódokat találjuk: 1 egység jelölésmódja :| 5 egység jelölésmódja kétféle : / vagy 11111 10 egység jelölésmódja: X 1/2 egység jelölésmódja : i Feltűnő itt is, hogy pl. a 6, 7, 8 egység jelölésénél minden egyes tételt külön, egyenként vágtak be és nem 5 + l-et:/| 5+2-őt:/|| vagy 5 + 3-at: /||| jelöltek, pedig az ötös rovásjelét ismerték, mint azt az utolsó jegy is tanúsítja. Mindenesetre, ha nem is sikerült véglegesen tisztáznunk e rovásfa pontos rendeltetését, eredeti funkcióját úgy, mint a korábban ismertetett kanász-, arató-, adó- és fuvarozó rovásfákét, azért a többivel együtt, mint szerény és sokáig lappangó kultúrtörténeti emlék, ez is hozzájárul a Vas megyei sámrovások teljesebb megismeréséhez, az egykori megyei nyilvántartási módok felderítéséhez, ezért érdemes arra, hogy e kis közlemény keretében foglalkozzunk vele. Malomvám rovásfa Sárvárról. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményében is találtunk egy rovásfát, melyre a malomvámot jegyezték fel a XVIII. század második felében. PULAY ENDRE gyűjtötte Sárváron 1956-ban.

u Leltári száma: 58.140.1 (régi száma: 56.8.1). Sajnos a múzeumban semilyen adatot sem találunk e tárgyra vonatkozóan a sárvári gyűjtőhelyen kívül. Puhafából gondosan kifaragott, hasított, páros rovásfa, melynek ugyancsak az egyik fele — a rovásfej — maradt meg, a másik része — a rovásszár — eltűnt. H: 53,6 cm, Sz: 3 cm, V: 1,6 cm. Ép. (3. kép). A kardmarkolatformájúra kifaragott fogantyúja, illetve fejrésze kerek, lapos gombban végződik, melynek közepén felakasztási célra szolgáló kis lyukat találunk. A fejből kiinduló négyzetes hasábalakú, jegyek bevágására alkalmas testrész végén az élek lesarkítottak. A fogantyú egyik oldalán: „1788 Malom Vám Búza .ov..", másik oldalán pedig: „1788 Malom Vám Ros i?.vá." fekete tintával írott szöveget olvashatunk. A rovásfának ezen a felén — közvetlenül a fejrész mellett — láthatjuk a malomvám levonását vagy annak igazságos szétosztását ellenőrző közeg ugyancsak fekete tintával írott feljegyzését is: „Sub Lit. Q et ejud. SubLra S." ami Sub Litera Q et ejusdem Sub Litera rövidítése lehet.

15 Ez azt bizonyítja, hogy a rováson kívül már írott nyilvántartást is vezettek és az itt rovásjegyekkel jelölt, őrlés fejében levonásra került búza- és rozsmennyiséget a Q és S betű alatt jegyezték be kimutatásukba. Lehetséges, hogy a Q betű a búza, az S betű pedig a rozs nyilvántartására utal. 13 Sebestyén Gyula: I. m. 109. 14 Nógrádi Géza múzeumigazgató közlése. 15 Ezúton is köszönetet mondok Kiss Mária levéltárosnak és Dr. Horváth Ferenc levéltárvezetőnek, akik az elhomályosult szöveg kiolvasásában segítségemre voltak. 220