Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Wessetzky Vilmos: Egyiptomi istenek Pannóniában
SA VARIA 3. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1965 EGYIPTOMI ISTENEK PANNÓNIÁBAN WESSETZKY VILMOS Amikor a római provinciák, így Pannónia egyiptomi kultuszában szereplő isteneknél felvetjük a kérdést, hogy tiszteletük mennyiben megy vissza eredeti egyiptomi eszmékre, vagy átformált külsejük mögött mennyi az interpretatio graeca vagy romána szemlélete 1 , akkor először azt a problémát kell tisztáznunk, hogy milyen alakban és elképzelésekkel jelennek meg Egyiptomban a késői korban, majd a Ptolemaios- és császárkorban, azok az istenek, akik diadallal vonulnak be a legtávolibb provinciák templomaiba. A feladat teljességre számottartó megoldása még sok előmunkálatot igényel, elsősorban az ezekre menő feliratok további közzétételét, amelyek az egyiptomi templomok falait, külső, belső részeit borítják és amelyek közül pl. most készül kiadásra a nagyjelentőségű philaei Isistemplom feliratainak legalább egy része 2 . Most foglalkoztak elsőízben részletesebben azzal a frazeológiával is, amely rávilágít arra, hogy e templomfeliratok stílusa, kifejezései, az istenek megnevezései mennyiben adódnak folyamatosan a múltból, vagy újat jelentenek-e 3 . A kérdés vizsgálatában nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Ptolemaios- és császárkori egyiptomi templomok az ősi kultuszok mentsvárainak tekintendők. Az elsősorban FelsőEgyiptomba visszahúzódó kultuszcentrumok, Dendera, Kom-Ombo, Philae, és a hatalmas Edfu, de a sok kisebb stentély is olyan értékeket mentenek meg és keltenek életre feliratos és ábrázolásos anyagukkal, amelyek évezredeken keresztül elfeledtnek látszottak. Egyre világosan bontakozik ki az újabb kutatások alapján az is, hogy az említett nagy szentélyek legtöbbje, de sok kisebb is, eredetükben új-, közép- sőt némely esetben, pl. a denderai Hathornál, óbirodalmi alapításokra mennek vissza 4 . A teljes kérdéskomplexumit ez alkalommal nem tekinthetjük át, de egy-egy példával megvilágíthatjuk a problémát. Két egymástól távol eső, kisebb, de jellegzetes egyiptomi templomnak emlékanyagából vonunk le vizsgálódásunk számára fontos következtetéseket. Mindkettő Ptolemaios-kori és régebbi kultuszokhoz csatlakozik. Fayum oázis területe nyugaton sivatagba megy át. Sivatagi homok borítja az egykor virágzó település romjait is, amelyek az ókori Narmuthist idézik. Medinet Madi ma ennek az elhagyott helynek a neve, és nevezetessége a század elején megkezdett és azóta is folytatott kutatóexpedíciók által talált igen jelentős papirusz leletanyagon kívül az X E. Otto: Ägypten. Stuttgart, 1955. 251-252. 2 E. Winter készíti elő kiadásra. 3 E. Otto legutóbb megjelent műve: Gott und Mensch nach den ägytischen Tempelinschriften der griechisch-römischen Zeit. Eine Untersuchung zur Phraseologie der Tempelinschriften. Heidelberg, 1964, nagyvonalú, kezdeményező feldolgozása e témának. 4 Schafik Állam: Beiträge zum Hathorkult. Münchner Ägytologische Studien 4. München, 1963, 42 if. V.o. H. G. Fischer: Denderah in the Old Kingdom, University Microfilms, DissertAnn Arbor, 1955. (Számomra csak kivonatosan volt hozzáférhető). 141