Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

Növény neve Súly Érték 1958 1959 1960 1961 1962 Öl év Súly Érték évben összesen Diókopáncs Dióhejj Dióhői (Junglans regia L.) kg FI 106,80 320,40 37,70 113,10 144,50 433,50 Kukoricabajusz Kukoricahaj (Zea mays L.) kg II 162,50 568,75 469,40 1642,90 213,50 706,30 845,40 2917,95 Mákgubó, vágoll Mákhői (Papaver somniferum L.) kg FI 110,—125,40 156,— 168,48 237,— 367,35 63 — 97,65 98,— 147,— 664,— 905,88 Vörösherevirág Lúhervirág kg Ft 5,70 57,— 5,70 57,— (Trifolium pratense L.) A fenti statisztikai kimutatásból láthatjuk, hogy nem minden felvásárlásra kerülő gyógynövény terem vadon, akad közöttük termesztett is. Ugyanígy a népi gyógyászatban felhasznált növények kisebb hányada is termesztett (mint pl. a paradicsom, vöröshagyma, stb.). A népi gyógyászatban felhasználnak olyan növényeket, illetve növényi eredetű anyagokat is, melyek a fenti kimutatásban nem szerepelnek. Ilyen pl. a gyanta, a nyírfalé, a fapor, a pöfeteggomba, az ínfű, stb. A továbbiakban ismertetjük a hagyományos alapon gyűjtögetett gyógynövények felhasználási módját, s egyben utalunk arra is, hogy ezeket milyen betegségek gyógyítására alkalmazzák. Ugyanígy bemutatjuk a termesztett növények, állati, ásványi eredetű és egyéb termékek gyógyászati alkalmazásának módját is. Ennek megfelelően témánkat az alábbiak szerint csoportosítottuk: 1. Vadon termő és gyűjtögetett gyógynövények felhasználása. 2. Termesztett növények gyógyászati alkalmazása. 3. Növényi eredetű, ipari feldolgozású termékek felhasználása a gyógyászatban. 4. Állati eredetű termékek. 5. Termesztett növényi eredetű és állati eredetű anyagok együttes felhasználása. 6. Ásványi eredetű anyagok. 7. Egyéb anyagok. A VADON TERMŐ ES GYŰJTÖGETETT GYÓGYNÖVÉNYEK FELHASZNÁLÁSA Mielőtt a Kőszeg-Hegyaljai népi gyógymódok és „gyógyszerek" részletes ismertetésére rátérnénk, megemlítünk néhány olyan kifejezést, melyek gyakran előfordulnak a betegségek, ill. gyógymódok között és többértelműek is lehetnek. A nyílt, vérző sebet területünkön vágásnak, vagy vágott sebnek mondják. A bőrön keletkező gennyes daganatot — ami a szőrtüszőknek és a faggyúmirigyeknek gennyes daganatot okozó gyulladása — kelésnek, kelísnek nevezik. A kelés egy lyukra fakad. Megfakadás után néhányan fakadíknak is mondják. 204