Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Bárdosi János: Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok Kőszeg-Hegyalján

A kelevin tulajdonképpen csoportos kelés, amely a bőrfelületen nagyobb foltban jelentkezik és több lyukra fakad, 3—4—5 helyen is folyik belőle a genny. E gennyes daganatok furunkulus és tályog néven ismertek a műveltebb néprétegeknél és orvosi körökben. A törés, vagy törís a bőrön horzsolás, dörzsölés folytán keletkezett gennyes hólyag, ill. seb, ami főleg a lábon fordul elő a meg nem felelő lábbeli viselése folytán. Néhányan a törést fekeíehólagnak is nevezik. Egyesek szerint a feketehóiyag a test más részén is előfordulhat és nem minden esetben azonos a töréssel. Adatközlőink a törést így határozzák meg: ,,A törís a talpon szokott lenni, a kelís meg akárhun a testen".

8 9. kép. Gyógynövénylevél puhítása késsel. W. kép. Gyógynövénylevél puhítása kézzel. Az ismétlések elkerülése végett megemlítjük még azt is, hogy a nyers állapotban vágásra, sebre tett gyógynövényleveleket minden esetben megpuhítják és általában a fonákját, a bal felit fordítják a seb felé. A puhítás kétféle módon történik: 1. a kés nyelével ütögetik, (9. kép) vagy 2. két tenyér közé teszik a levelet és óvatosan addig dörzsölik, míg puha nem lesz. (10. kép) Az utóbbi mód gyakoribb. AKÁCVIRÁG. (Robinia Pseudo-Acacia L.) Az agácvirág teáját köhögés esetén isszák. Erre a célra szárítják is és így, száraz állapotban tárolják, hogy adandó alkalommal megfőzhessék. Kevés cukorral ízesítik. Sokak szerint ez jobb, mint a hársfatea, mert az utóbbi árt a szívnek. özv. Németh Jánosné 65 éves Kőszegszerdahely. 1964. 205