Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Szövényi István: Céhélet Kőszegen a szatmári békét követő két évtizedben

Egy más alkalommal a városi magisztrátus a gombkötőket vette védelmébe a kalmárokkal szemben, akik óngombokat árultak a kereskedésükben. Hiába védekeztek a kalmárok azzal, hogy Sopronban és Pozsonyban is így van, a tanács a raktáron levő gombkészletüket elkobozta, és csak arra való tekintettel, mert „szűk az pinz", 2 forint büntetés fizetésére is kötelezte őket.

2,i A szatmári béke utáni években egyes céhek még munkaerőhiánnyal küszködtek. A csizmadia céh ifjú mesterei kifogásolták a 8. artikulust, melynek értelmében a mester vagy özvegye csupán egy legényt tarthatott. A tanács helyt is adott panaszuknak és olyképp módosította a céhszabályt, „ha egy, vagy más Czéhbé/i Mester Ember szükölkednék Mester Leginy nélkül, s Rend szerint pedigh Leginye nem jutna, vagy juthatna, in tali causa (ily esetben) ha maga szükséghire máshonant Legint hozaf\ ezzel kihágást nem követ el.

27 „Németh Petemének alázatos instanciájára (kérésére)" a tanács úgy határozott, „hogy siralmas sorsára nézve az két Fia legényül nála hagyatatnak, olly conditioval (feltétellel) mindazon által, hogy magokat azzal ne jáctályák (ne kérkedjenek) mint ha az becsületes Czéh ellen triumpháltak (győztek) volna',

28 Néhány év múlva azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A város felé áramló, munkát és megélhetést kereső mesterlegényekkel szemben a céhek is csak úgy tudtak védekezni, ha szigorúan betartották a felvehető legények számának korlátozását. Erre utal a csapó céh 1726-ban benyújtott tiltakozása az idegen beszivárgás ellen. A tanács mérlegelve a céh érdekét elhatározta, hogy a jövőben „idegen fiú az Concivi/itásban nem fogh acceptáltatnyi (polgárjogban nem fog részesülni) az becsületes Csapó Czéh hite nélkül"P Egyébként az 1726. január 28-án kelt királyi rendelet „külseö országh béli"' felvételét a városi polgárok sorába csak akkor engedélyezte, ha az illető „Pápista Religion való" volt, ezért a wittenbergi származású Ertl György pintér kérését a tanács megtagadta és a Helytartótanácshoz utasította.

30 Könnyebben ment a polgárjog megszerzése, ha a kérelmezőnek sikerült a királyi komisszáriust megkörnyékeznie. Görög János thesszalonikai kereskedő felvételét a magisztrátus azzal indokolta, hogy más keresztény görögöt is részesítettek már polgárjogban nemcsak helyben, hanem Pesten és Budán is. Feltételül azonban azt szabták, hogy a szokott taxán kívül a királyi komisszáriusnak asztalára készítendő bársonyszőnyeggel kell kedveskednie.

31 Az idegen beszivárgás megakadályozására azért is szükség volt, mert a gazdasági viszonyok romlása miatt a várost annyira ellepték a kolduló mesterlegények, hogy a tanács csak azokat fogadta be a város falai közé, akiknek a céhek munkát adhattak.

3A másfél évszázados török megszállás szomorú örökségeként országos viszonylatban az ipar fejlődésében visszamaradt, s a gazdasági élet nagyrészt a mezőgazdaságra korlátozódott. A kedvező időjárás esetén előálló túltermelés miatt a mezőgazdasági terményeknek nem volt meg a belső piacuk. 28 Vjkv. 1727. szept. 12., 742. 1. 27 Vjkv. 1718. jún. 30., 77. 1. 28 Vjkv. 1721. aug. 12., 176. 1. 29 Vjkv. 1726. okt. 18., 685. I. 30 Vjkv. 1727. jan. 17., 697. 1. •

n Vjkv. 1720. jún. 8., 35. 1. :i-Vjkv. 1721. szept. 26. 185—186. 1. 180