Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)

Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében

már 1569 óta ellentétben áll Batthyány Boldizsárral, aki ugyanúgy Báthory István híve, mint az Ördögi kísértetek szerzője, Bornemisza Péter. A Batthyány Kristóf és fia, valamint Swetkovich Kata közötti ellentét az ismeretes okok ellenére is hamar politikai jelleget ölt. Batthyány Kristóf a családi birtokok vélt érdeke miatt fiát feljelenti a királynál is, mint eretneket és természetesen, mint uralkodóellenes személyt. A feljelentés időpontját pontosan nem ismerjük, az azonban bizonyos, hogy 1567. október 20-án már a király tudomására jutott, hogy Batthyány Boldizsár vallás- és németellenes „praktikákban" vesz részt.

36 Valószínűleg hasonló értelemben tájékoztatta az 1574. évi pozsonyi országgyűlést Swetkovich Kata is, illetve, az ő nevében Perneszi András. A Batthyány Boldizsár elleni vádaskodás számos szereplője ismeretes, köztük Saller Farkas, Boldizsár familiárisa, — aki egyideig az 1580-as években a Bécsben időző világhírű belga botanikus, Clusius személyi szolgálatait is ellátta — és Pécsy János. A családtagok közötti villongás, évekig tartó perpatvar koronatanúja elsősorban Perneszi volt, aki egyik levelében személyesen is megdorgálta a nagynénjével hatalmaskodó Batthyány Boldizsárt.

37 Bornemiszát, az „Ördögi kísértetek" szerzőjét, úgy tartja számon az irodalom, mint a fejedelmek, királyok, nagy urak hibáinak éles szemű megfigyelőjét és kíméletlen kipellengérezőjét, akit féktelen indulatai egyaránt elragadtak ellenségeivel és barátaival szemben. Ezzel szemben, ha az „Ördögi kísértetek"-et figyelmesen áttanulmányozzuk, kiderül, hogy bár a kipellengérezettek között új kenyéradói, a Balassák is szerepelnek, példatára mégis gondos válogatásról, szelektálásról tanúskodik. A XVI. század második felében, a feudális anarchia tobzódásakor, nemcsak az egyes főúri családok kerülnek szembe egymással, hanem több esetben ádáz harc dúl még a családtagok között is. A Batthyányak esete tanúsítja, hogy az anarchia még az apa és fia között is támaszt kibékíthetetlen ellentéteket. A Batthyányakhoz hasonlóan elkeseredett harc folyt a Balassa család tagjai között is. Ha tehát Bornemisza a Balassák, vagy a Batthyányak valamelyik családtagját kipellengérezi, ebből nem lehet arra következtetni, hogy indulatai válogatás nélkül, mindenkivel szemben megnyilvánultak volna. Biztosan nem tudjuk, de valószínűnek látszik, hogy Perneszi és Bornemisza nem Semptén, a botrány során találkoztak először, hanem feltehetően már ezt megelőzően is. Ez nemcsak az „Ördögi kísértetek" bevezetőjéből következik, hanem bizonyos körülmények is utalnak erre. Tudjuk, hogy Bornemisza első támogatói között szerepel Nádasdy Tamás, Sárvár ura is, aki ugyanúgy Melanchthon magyarországi köteihez tartozott, mint Batthyány Ferenc, vagy a fiatal Batthyány Boldizsár. Perneszi csak 1566 után kerül fokozatosan szembe a melanchthoni irányvonaltól eltávolodott Batthyány Boldizsárral. Csak 1575 után kerülhetett a Salm-ok szolgálatába, valószínűleg a Török Ferenc halála után gróf Salmmal újra házasságra lépő Guthi Országh Borbála révén. Bornemisza is Guthi Országh Borbála és első férje, Török Ferenc útján került Semptére. Később, amikor Semptéről menekülnie kellett, ugyancsak pártfogói, a Guthi Országh rokonság támogatásával került Beckóra, majd Detrekőre, a Balassákhoz. Guthi Országh Borbála húga, Magdolna 1543-ban Bánffy Istvánhoz megy feleségül. Bánffy István testvérével, Bánffy Lászlóval és feleségével Bornemisza már évek óta szoros kapcsolatban állt.

38 Az ő támogatásukkal vált lehetővé, hogy a Postillák II, kötete megjelenhessen. Bánffy Lászlóné, Somi Borbála 1578-ban halt meg Веско várában. Bánffy László újra megnősült. Felesége a már Vö. a 16 sz. jegyzettel. OL. Batthyány es. lt. Miss. 36. 301. OL. Batthyány es. lt. Miss. 1687. 171