Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Bárdosi János: Rómaikori oszlopokhoz „ördögkövekhez” fűződő mondák Jákról és Gencsapátiból

A fösvény asszonyról szóló (1. sz.) „történet" egészen meseszerű, a söptei kanász lencsével kapcsolatos esete (31., 32., és 33. sz.) pedig inkább anekdotának tekinthető. A gencsapáti mondakörben szerepel olyan változat is (15. és 16. sz.), amely az ördögvőlegény mese, ill. az idegennek (ördögnek) eladott lány ballada egyes motívumaira is emlékeztet. Ha a fentebb bemutatott mondákat közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy azok témája — néhány kivételével — mind az Ördöggel, az ördög mester­kedésével és kudarcával kapcsolatos. Az alapgondolat tehát nagyjából egységes. Ha azonban tüzetesebben boncolgatjuk az egyes mondákat, akkor kiderül, hogy pl. arra a kérdésre: Hogyan került a kő mostani helyére? — majdnem minden monda másképpen adja meg a választ: a) Az ördög egy fösvény asszony után dobta. (1. sz.) b) Az ördög egy parasztember után dobta. (2., 10., 11. sz.). c) Az ördög a falut akarta vele agyondobni. (14. sz.). d) Az ördög a szentkuti templomot vagy a község templomát akarta vele agyondobni. (12., 13. sz.). e) Az ördög a részeg embert akarta agyondobni, mert káromolta. (Egyik változat szerint a kő maga alá temette). (6., 7., 8., 9. sz.). f) Az ördög ott akart feljönni és a kővel nyomták vissza. (18- sz.). g) Az ördög a falu legszebb lánya után dobta, mert nem ment hozzá felesé­gül. (15. sz.). h) Az ördög egy király lánya után dobta. (16. sz.). i) Az ördög a papra sújtott le vele, ill. azt akarta agyondobni (3., 5. sz.) vagy elvinni. (4. sz.). j) Az ördög rémületében kővévált. (22. sz.). k) Egy rossz embert hozott az ördög, ledobta és kővé vált. (23. sz.). I) Az angyalok dobták le. (17. sz.). m) Mint szobortalapzatot lopta el az ördög. (28. sz.). n) Mint meteorkő esett le Söpte határába. (29. sz.). o) Régi keresztények mint emlékoszlopot állították. (30. sz.). p) Az ördögök kergetőztek és ledobták. (21. sz.). r) Az ottani hegy szikláiból maradt meg. (25. sz.). s) Templom szenteltvíztartója volt. (26., 27. sz.). t) Az ördög hozta (20. sz.) a pokolból. (19. sz). Ha figyelmesen olvastuk az egyes mondákat, észrevehettük, hogy a jakiak sokkal teljesebbek, egészebbek és egységesebbek, mint a gencsapátiak. Ez a tény talán egyrészt azzal is magyarázható, hogy a jaki oszlopok helyét nem változtatták annyiszor és ha a templom bejáratától lehelyezték is azokat 1938-ban — a templom környékének rendezésekor — templomdomb aljára, mégsem kerültek el a templom mellől, ill. környékéről, tehát nem jutottak új környezetbe. Másrészt ajaki mondák régebben keletkezhettek, mint a gencsapátiak és feltételezhetően ezért kiforrottab­bak, egységesebbek. A pappal és misézésével kapcsolatos gencsapáti mondák (3., 4., 5.) hasonlíta­nak leginkább ajakiakra. Az a motívum, hogy az ördög a kővel akarja megsemmi­síteni a templomot (papot), megtalálható ajaki és gencsapáti mondákban egyaránt. Mindkét községben van olyan változat, amely világosan megmondja: az ördög nem akarta, hogy a templom felépüljön. Minden itt közölt mondában a keresztény ideológia győzelme tükröződik, sőt a második részben az ördög legtöbbször mint az égiek akaratából büntető szolga jelenik meg. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom