Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Szövény István: A harminc éves kőszegi múzeum

Ft-tal járult hozzá a gyűjteményanyag bővítéséhez. Jelentékenyen nőtt fotóanyagunk, valamint a több ezer darabra tehető adattári anyag is. Állóeszközünk 1953-ban még csak 59 db volt 18 400 Ft értékben, ma 105 db-ot tartunk nyilván 70 917 Ft értékben. Űj távlatok nyíltak a népművelő munka területén is. Az élettől elszakadt, öncélú múzeumi munkát felváltotta a dolgozók széles tömegeinek ízlését, kulturális fejlődését szolgáló népnevelő tevékenység. Ez az elv érvényesült a lehetőségek szűk keretein belül az 1953-ban rendezett céhes ipar kiállításon, ez vezetett bennünket, mikor 1954 októberében vándorkiállítás keretében mutattuk be a termőtalaj életét és helyes megmunkálását, valamint 1955-ben az országos múzeumi napok alkalmával „Múzeumunk érdekességei" c. kiállításunkat. A lehetőségek szűk keretei főleg a helyiséghiányban mutatkoztak. A korszerű muzeológiai elveknek a Hősi kapu tornya mint kiállítási objektum már nem felelt meg. Általános volt az óhaj és mind sürgetőbb a követelés, hogy méltó otthont kell teremtenünk a kőszegi múzeumnak. Erre a célra legalkalmasabbnak a Jurisichvár látszott, mert így összekapcsolhattuk az épület műemléki restaurálásának ügyét a múzeum megfelelő elhelyezésével. Négy évi harc után, melyet a helyi párt, tanács és társadalmi szervek segítségével közös ügyként vívtunk, végre 1958 márciusában elhangzott az első kalapácsütés a 7 évszázaddal dacoló falakon, és a dolgozók határtalan lelkesedése 2 hónapi megfeszített munkával május közepére átadta rendeltetésének a tágas és minden igényt kielégítő kiállítási termeket. 1958. május 18. valóban mérföldkő a kőszegi múzeum történetében. Hosszú évtizedek hiábavalónak látszó fáradozása érett be ezen a napon. Ezt érezték, ezt mondták a kőszegiek, akik az Ünnepi Hét megnyitása alkalmából gyönyörködve szemlélték a vármúzeum 6 termében felsorakoztatott gazdag helytörténeti anyagot. A további belső építkezési munkák ellenére lehetővé vált, hogy 1959-ben 2, 1960-ban 5 időszaki ill. vándorkiállítást mutassunk be az állandó jellegű kiállítási termekhez csatlakozó időszaki termekben. 1961-ben került sor a kiállítási termek parkett-burkolására. A munkálatok befejezése után április 2.-án nyitottuk meg átrendezett helytörténeti kiállításainkat. A szükségessé vált födémcsere és raktárépítkezés miatt ebben az évben csak 1 vándorkiállítást rendezhettünk. A múzeumi építkezések céljaira felhasznált összeg 350 ezer forint. Nem áll módunkban, hogy a felszabadulás előtti látogatottságot számokban felmérjük, de a múzeum fejlődésére nézve igen tanulságos az alábbi statisztika: 1950: 1708 fő 1953: 3128 fő 1956: 13 455 fő 1959: 22 865 fő 1951: 2310 fő 1954: 4544 fő 1957: 7 331 fő 1960: 38 048 fő 1952: 2018 fő 1955: 9395 fő 1958: 23 641 fő 1961: 35 418 fő E számok mögött a legértékesebb eredmény számunkra az a tény, hogy a múlt közönyével szemben a kőszegiek is megtalálták és megszerették múzeumukat. A látogatói könyv sok szép és megható bejegyzése közül befejezésül idekívánkozik városunk szülöttének, Kőszegi Imre írónak emléksora: „Ez a múzeum a mi múzeumunk. Bármilyen jelentéktelenek voltunk, benne mi is történelemmé változunk!" 518