Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

értelmiségi pálya felé orientálódó, régi családjára büszke, új nemzedék. Az ipar, felszabadulva a céhkorlátoktól, óriási fejlődésnek indul. Mutatja ezt az 1887-es ipari kiállítás, amelyen 360 városi és megyei kisiparos vesz részt és 12 csoportban elrendezve mutatja be, igen nagy érdeklődés mellett, szinte művészi színvonalú mestermunkáit. A kiállításról kiadott emlékalbumnak még külső megjelenési formája is annyi gondosságról, törődésről tanúskodik, hogy nem kételkedhetünk benne : az emberek érdeklődése az ipar, a technika, az új kapitalista fejlődés adta lehetőségek felé fordult.

56 1890-ben már 16 ezer lakosa van Szombathelynek. 1900-ban pedig 24 ezer. Az egész országban — még Budapestet is beleszámítva — nincs még egy város, ahol százalékos arányban ilyen mérvű gyarapodás mutatkozna.

57 A lendületesen fejlődő város élén 1895-től 1901-ig Éhen Gyula polgármester áll, aki csatornáztatja, vízvezetékkel, szilárd burkolatú utakkal, új híddal, vasúti alul- és felüljáróval látja elvárosát, felállítja a Bőrgyárat, a Szövőgyárat, megalapítja a Bábaképezdét, Vakok Egyesületét.

58 De a vetélkedő győriek által gúnyosan „Perint-parti metropolis"-nak csúfolt város lakóinak társadalmi és kulturális fejlődésére is gondol. Igazi városi polgárságot, a polgári öntudatot és az egységes polgári közszellemet akarja megteremteni. Annak az új generációnak — amely a polgárságból nőtt ki, de emelkedését a levitézlett nemesekkel való családi kapcsolatokban látja — lelkesedéssel hirdeti a minden művelt embert magába olvasztó polgárság hivatását. A dzsentrik üres és léha világával szemben lelkes munkatársa Éhen Gyulának Kárpáti Kelemen a Vasmegyei Régészeti Egylet utolsó titkára. Együtt ültetik a fákat a Szombathelyi Szépítő Egyesület programja szerint, de együtt keresik az utat a Régészeti Egylet megújítása, átalakítása felé is. A Dunántúli Közművelődési Egylet által 1893-ban elindított mozgalomba — amelyet a vidék kulturális életének fellendítése, kultúrházak építése érdekében indítanak — bekapcsolódik a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége is. Ennek egyik tagja az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatója többször jár Szombathelyen és Kárpátival sokat vitatkozik az új feladatokról, amelyek már szétfeszítik a Régészeti Egylet szűk kereteit, és új Egyesület, új alapszabályok felállítását teszik szükségessé.

59 Éhen Gyula az 1899. július 25-i városi közgyűlésen bejelenti, hogy mozgalom indult Vasmegyei Kultúr Egyesület létrehozására, kultúrpalota felállítása érdekében. A kultúrpalota fogadná be a vármegye területére vonatkozó régiségeket, amelyeknek elhelyezésére már úgyis régen szűknek bizonyult a Sala Terrena terme. Helyet kapna benne a megye területén lakó népek szokásait, viseletét feltüntető, egyre növekvő ethnographiai gyűjtemény. A kultúregyesület helyi vonatkozású, illetve vas megyei festők képeiből képtárt szerezne és közkönyvtárat létesítene.

60 Az új programot hirdető egyesület tervét, a megyei közgyűlés is elfogadja, 1899. október 29-én a vármegyeház nagytermében a Régészeti Egylet megalakulására emlékeztető lelkes hangulatban, 500 tag jelenlétében megalakul a Vasvármegyei Kultúr Egyesület. A Régészeti Egylet 1900. február 11.-én a Kultúregyesület rendkívüli közgyűlésén beolvad az új egyesületbe, vagyonát átadja. Április 20-án a Jánossy Gábor igazgatása alatt álló városi közkönyvtár is fuzionál. A város ezen 56 Emlékkönyv a vasvármegyei 1887. évi ipar-kiállítás alkalmából. 1887. Szombathely. 57 dr Kunc—Kárpáti: Szombathely monográfiája. 353. 1. — dr Bauer: Éhen Gyula kora. Szombathely 1934. 82.1. 58 dr Németh J: Szombathely rövid története. Szombathely város-ismertetés. Szerk. Szepesházy. 1934. 2.-4. o. 59 dr Bauer: Éhen Gyula és kora. Szhely, 1934. 86.1. 60 Vasmegyei Lapok 1899. okt. 26-i sz. 302