Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

a napon 400 korona évi segélyt szavaz meg az egyesületnek. A VKM. évente 1800 korona államsegélyt utal ki ezentúl.

61 Az 1900. évi június 27-i közgyűlésen Kárpáti, a Kultúregyesület titkára örömmeljelenti, hogy nagy érdeklődés mutatkozik az új egylet iránt, máris 657 tag iratkozott be. A biztató lelkes hangulatban széleskörű gyűjtőmozgalmat indítanak a jövendő kultúrpalotában elhelyezett múzeum felszerelése érdekében. Br. Miske Kálmán, aki a megalakulás óta az új régiségtárőr, mindjárt 12 őskori régiséget és 102 változatot képviselő árpádkori éremgyűjteményt ajánl fel. Chernél István, a neves ornitológus ajánlatát — hogy majd az új múzeum helyiségében saját munkájával és saját költségén berendezi Vasvármegye madárvilágát — lelkes tapssal köszöni meg a tagság. A gyűlésen Jánossy kéri a vármegyei törvényhatóságot, hogy az átvett könyvtár számára adjon helyiséget.

62 A Kultúregyesület tevékenysége azonban a szép kezdet után sok nehézségbe ütközik. Egyedül a könyvtár kezdi meg működését szeptember elsején Tóth Lajos szíjjártó Kossuth Lajos utcai házának (5. szám), szűk és alkalmatlan helységeiben. A könyvtár legrégibb kötetei az 1870-es években feloszlott Szombathelyi Kaszinó ajándéka, ami 228 magyar és 318 német könyvet jelentett akkor, s a város közönsége nem olvashatta, mert a közhasználatnak csak most adták át. Mivel ekkor már az állam is hathatósan támogatta a könyvtárat 1902 elején állománya már meghaladja a 6 ezret. Jánossy 1906-ban lemond az igazgatóságról és dr. Űjváry Ede veszi át a vezetést.

63 A kultúrház megépítése és felavatása Míg a könyvtári élet így megindul, a palota építésére indított mozgalom lassan halad előre. Az új tervek megmozgatják a város lakosságát. Ezt tükrözi Seemann Gábor felsőker. iskolaigazgató 1902. december 11-én kelt levele, amelyet a Savaria Múzeum irattára őriz. Ebből a levélből tudjuk, hogy a Kultúregyesület választmánya éveken át vitázott az építendő múzeum helyéről, sok-sok terv felett. Legkomolyabb elképzelés a Szent István-park (Jókai park) mellé való építés terve, s ez ellen fellebbez írásban Seemann, a következő érvekkel: ,,A Kultúrpalota az egész vármegye lakossága, sőt idegenek számára is épül, módot kell nyújtani, hogy dolga végeztével beleütközzön, míg vonatindulásig ideje engedi, ide könnyen betérhessen." Úgy látszik, ehhez hasonló álláspontra helyezkedett lassan a város is, ezért 1904. március 19-én a Deák-liget déli oldalán (Pável-sétány) levő 28 m mély terület átengedését kéri a képviselőtestület a múzeum számára.

64 Még ez év őszén megbízzák László Sándor és Szabovics Ottó műépítészeket az épület megtervezésével, de a Főfelügyelőség ezt az első tervet nem fogadja el, hanem Czigler Győző műegyetemi tanárt bízza meg új tervrajz készítésével. Az építésre, már megalakulásakor, 8 éven át folyósított 10 ezer korona államsegélyt szerez a Kultúregyesület, amelyet felemelnek 17 ezerre. A város 20 ezer koronát, a megye 15 ezer koronát ad a célra, Wälder építész 1 millió téglát ajánl fel. A munkálatok 1905. szeptemberében Kopfensteiner Gyula építőmester irányításával megkezdődnek és 3 évig tartanak.

65 61 Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesületének története KÉ. 1925. V—VII. 1. G2 Jkv. a K. 1900. jún 27. Közgyűléséről. Sav. Múz. I. 63 dr Pável: A vasvármegyei múzeum. Szombathely 1932. Sav. Múz. I. (Néprajzi tár) 64 1904. aug. 30-án kelt 14798/1940. sz., 1904. márc. 19-én kelt 4209/1092. sz. városi okiratok. Sav. Múz. I. 65 dr Janzsó Ferenc: A Szombathelyi múzeum. Szombathely, Vasvármegye Nyomda. 1943. 44.1. 303