Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

(Antiquitatum et históriáé Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini MDCCXCI) leírja és kiváló metszetekkel bemutatja a Szombathelyen kiállított régiségek legértékesebb darabjait. Schó'nvisner könyve ma is nélkülözhetetlen forrása minden tudományos kutatónak. Katanchich, a pesti egyetem régészet-tanára is méltatja Orbis antiquus с művében a honi régiségek között a „savariai jeles emlékek"-et.

4 Ez a két könyv felkelti az érdeklődést Szombathely műkincsei iránt, és valósággal a városra zúdítja az osztrák és német kereskedők, régészek özönét. Két élelmes polgár potom pénzen árusítja a leleteket, s így tömegesen vándorolnak ki idegenbe a savariai emlékek.

5 A nemzeti öntudat lassan ébredezik, és csigalassúsággal válik műkincseinket mentő aktivitássá a felháborodás. A gyűjtési gondolat él A század elején, átérezve a leletek kulturális értékét, néhányan magánjellegű gyűjtőmunkába kezdenek. 1825-ig Farkas László 639 darabból álló gyűjteményre tesz szert, amely azonban nem a későbbi helyi múzeumot gazdagítja, mert József Nádor megveszi tőle. 1828-ig Petrédy Antal ügyvéd gyűjt még, de készletét Batthyány Fülöp hg.-nek adja el. Mindkét gyűjtemény később ajándékképp a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül.

6 Varsányi János váci mérnök, aki itt is sokat dolgozik, a maga számára gyűjt.

7 Horváth Elek Országgyűlési képviselőnek ezekben az években kialakított értékes gyűjteménye már később a megyét gazdagítja. (Halála után özvegye, az Egyletnek ajándékozza.)

8 Kortársai közül messze kimagasló gyűjtőmunkát végez a szombathelyi líceum jaki születésű tanára Bitnitz Lajos. Nagy szakértelemmel feldolgozza az eredményeket és 1821-től 29-ig a Tudományos Gyűjtemény köteteiben közzéteszi. Nemcsak régi tárgyakat, hanem kéziratokat, könyveket is gyűjt, s írásaival, értekezéseivel, sokoldalú tudományos munkájával a Magyar Tudományos Akadémia tagságát is kiérdemli.

9 A VASVÁRMEGYEI RÉGÉSZETI EGYLET MÚZEUMA A Régészeti Egylet megalakulása A szabadságharc utáni években a nemzet aléltságán nehezen vesz újra erőt a reformkor eszméje: „nemzetisége bélyege műveltség legyen" (Wesselényi). Az ötvenes-hatvanas években lépten-nyomon előbukkanó régiségekkel szemben inkább a kalmár szellem uralkodik, s folytatódik az üzérkedés idegen kereskedőkkel. A kapitalizmus terjedésének kezdetén, a régi szerény méretű kisvárosban nagyarányú építkezés indul. A szombathelyi líceum fiatal tanára Lipp Vilmos ezekben az években teljes érdeklődésével a régiségek felé fordul. 1860 óta tanulmányozza a régészet különböző 4 dr Burány: dr Lipp emlékezete. VREÉ. 1889. 3.1. Új Idők lexikona 15 k. 5 dr Lipp: A vasmegyei régiségtár. VREÉJ. 1885. 1.1. Kárpáti Kelemen: Sabariai emlékek és leletek. VREÉ. 1897. 66.1. 6 dr Lipp: A vasmegyei régiségtár. VREÉJ. 1885. 1. 1 7 Szentléleky: A Savaria-kutatás története. VSZ. 1958. II. 82.1. 8

T.j. VREÉJ. 1876. 97.1. 9 dr Lipp: A vasmegyei régiségtár. VREÉJ. 1885. 2.1. Szentléleky: A Savaria-kutatás története. VSZ. 1958. II. 84.1. 294