Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

S. Pável Judit: A szombathelyi Savaria Múzeum története

ágait, a Vas megyei — és különösen a szombathelyi talaj viszonyait. Megismerkedik a budapesti, bécsi, gráci, müncheni múzeumokban kiállított, Szombathely és vidékéről elkerült régiségekkel.

10 Többször kalauzolja az itt járó külföldi tudósokat, régészeket, de nincs kellő hely sem a kutatáshoz, sem a bemutatáshoz, vízen-sáron át kell őket házról házra vezetni, hogy lerajzolhassanak egy-egy faragványt vagy feliratot. 1866-ban itt jár a híres berlini régész Mommsen Tivadar, hogy a helyszínen végezhessen tanulmányt Corpus Inscriptionum с művéhez. S mindenki, aki itt megfordul azt kérdezi: hol a helyi múzeum? Lehetetlennek tartják, hogy a híres Colonia Claudia Savaria romjain épült városban ne találják azt meg.

11 Gazdaságilag fejlettebb vidékeiken elképzelhetetlen, hogy egy történelmi múlttal rendelkező városban ne legyen ilyen irányú létesítmény. A Szily által alapított archeológiai gyűjtemény ugyan fennáll, de nem él, mert nincs szervezet, amely kifejlesztené, az azóta felfedezett régiségeket, kőemlékeket újra összegyűjtené, rendezné és a nyilvánosság elé tárná. Ezért Lipp Vilmos éveken át lankadatlan lelkesedéssel küzd és szerzi magánkörökben is, egy társadalmi úton felállított Vasvármegyei Régiségtár híveit, barátait. A helyi sajtó lapjain sokszor ír kulturális egyesület szükségéről és bizalmat éleszt a jövő egylettel szemben. Sürgeti az aggodalom, hogy a sok itt járt tudós „nem fogja-e honfiait csak megerősíteni azon elterjedt, s ránk nézve nem kecsegtető nézetben, hogy a magyar műveltség dolgában bizony még nagyon hátra van."(VR Évi Jelentése 1873.) A nemes szándék, a régi terv azonban csak a kiegyezés után válik valósággá, amikor a kialakulófélben levő városi polgárság már biztosít némi társadalmi alapot. Gazdasági alapját pedig a fejlődésnek induló kapitalizmus adja meg. Az eltelt évszázad alatt a lakosság létszáma a 18. sz. végi 3 ezerről majdnem 7 ezerre emelkedik.

12 Végre 1871. október 22-én összeül a vármegyeház nagytermében a város 37 tekintélyes polgára, hogy egylet alakításáról tárgyaljon.

13 Előadó természetesen Lipp Vilmos, aki egy Vasmegyei Régészeti Egylet alakítását indítványozza, amelynek feladata lesz a megyei régiségtár felállítása. Ennek érdekében máris lépéseket tesz, az előző évben a Nemzeti Múzeumhoz került értékes Bitnitz-féle gyűjtemény kettőspéldányainak visszaszerzéséért. Alapszabály-tervezetet hoz, amelynek kidolgozása egy hét alatt meg is történik, és október 29-én már „szép számmal egybegyűlt ügybarátok" előtt ismerteti részletesebben a kidolgozott terveket.

14 Lipp Vilmos 10 T.j. VREÉJ. 1879. 79.1. 11 Lipp Vilmos: Az egylet rövid története. VREÉJ. 1873. 3-8. 1. 12 dr Bauer: Éhen Gyula és kora. Szombathely, 1934. 64.1. 13 Jkv. a vármegyeház nagytermében tartott 1871. okt. 22-i ülésről. Sav. Múz. I. 14 1871. okt. 29-i ülésről. Sav. Múz. I. 295