Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok
szakadt. Nyilván a bánattól, ami ránehezedett, amiért nem vehette feleségül azt a szegény leányt, akit már öt év óta szeretett. Két nap múlva anyja is meghalt, mert nem tudta túlélni egyetlen fia szomorú elvesztését. 96 Ezt a történetet a halálra táncoltatott leány nagyon érdekes változatának tekinthetjük. Élesen utal a faluban dúló éles osztályharcra; mutatja azt a kegyetlenséget, amellyel irányította az emberek életét a vagyon. A történet igazolja azt is, hogy a Sági bíróné balladája alaphangulatát is az osztályharc teszi drámaivá; hogy mindkét történet alaphangulata hasonló érzelmi és indulati szálakból szövődött. A Kálmán Róza által prózában elmondott történethez olyanféle motívumokból készítettek dalt, mint amilyenekből a ballada áll: az anya hajlíthatatlan akarata, a gyermeki engedelmesség, az esküvő és a temetés aktusainak egymasbafonodasa. Az a körülmény, hogy nem a szegény leány, hanem a gazdag legény hal meg, a tragikumot növeli, mert jelképesen utal arra, hogy a vagyon az emberi életre vágyó embert természetellenes tettekre készteti; mutatja, hogy az osztálytársadalom kegyetlenül tiporja el a legőszintébb emberi érzelmekből fakadó kapcsolatokat is. 97 A simasági életben egész sereg népszokás él még; némelyek át vannak már szőve az új élet elemeivel. Sokat emlegetik még a babonás szokásokat, a babonás történeteket, azonban csupán a szórakoztatás céljait szolgálják ezek a históriák. Színessé teszik az életet a régi emberek botor hiedelmeiről, ügyetlenségéről szóló mendemondák ; színessé teszik az életet a régi világban is a fiatalság érzelmeinek és indulatainak levezetésére szolgáló népszokások, az élet ünnepélyes aktusainak hagyományos díszítései. A jelképek jelentésére a legritkább esetekben gondolnak: az emlékezetben csupán a forma él. Kevés az a dísz, kevés az a szín, amelyet ezek a kopott emlékek jelentenek, azonban alaposabb kutatással még több törmelék is felszínre hozható. A fiatalok nem nagyon énekelnek. Tudják a mozgalmi dalokat, azonban a rádió sem tudja népszerűsíteni a szép régi magyar dalokat. A kapitalista rendszer embertelen hajszája elsenyvesztette az érdeklődést a dal iránt, azonban a jólét meghozza majd a falu hangját is. 8. PROBLÉMÁK ÉS TANULSÁGOK Megismerkedtünk Simaság életével, életének történelmi fejlődésével, azokkal a jellegzetes vonásokkal, amelyek meghatározzák a község néprajzi képét. Nem részletező leírásokra törekedtünk, hanem a sajátosságok adatszerű megrögzítésére, az adatok logikus és problematikus sorrendjére, bemutatására. A múltat legélesebben, szinte történelmi rétegeződésben, ma is a falu elhelyezkedése és építkezése tükrözi. Az árpádkori királynék és udvartartásuk személyes szolgálatainak kielégítésére létesített település kisnemesekké emelkedő várjobbágyai a sárvár—soproni út mentén, a Bécs felé irányuló kereskedelmi út mentén, az állatfelhajtó nagy út mentén vendéglátóipari központtá, pihentető állomássá, csárdák és fogadók telepévé fejlesztették Simaságot. Festeticsek Simaság a török idők háborúk gazdasági elesettségét kihasználva a hatalmat magukhoz ragadták, és birtokaik központját, Bécs felé irányuló gazdaságpolitikájuk fontos állomását szervezték meg ezen a helyen; a falu épületmaradványai is mutatják. Nagyvonalú gazdálkodási 96 Szombathelyi múzeum kézirattára: K —189. II. Szentmihályi Imre szíves közlése szerint Zalában is jól ismerik. A Göcseji Múzeumban is van változata. 97 Dömötör Sándor: Szálai Veronka balladája. Büki népmesék. Szombathely 1954. 192
