Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

tekintve, ez a nemesi kúria lehetett a későbbi Festetics-kastély alapja. Valamivel előbb, 1691. május 10-én egy másik szomszédjuk zálogosította el Festeticséknek udvarházát a hozzátartozó pusztával.

32 Ez lehetett a simaházi birtokrész. 1799-től kezdve a földrajzi szakmunkák úgy emlegetik Ságot, mint magyar falut, amelynek középszerű termést ad határa, rétje kevés, juhai számosak, bora nem terem. 1828-ban 55 házát 437 lakos lakta (335 katolikus és 102 evangélikus). A Festeticseken kívül kisebb uraságokra is utalnak. Úgy látszik, hogy az evangélikussá lett kisnemesi réteg meghúzta magát a nagybirtok árnyékában; egyik-másik tagjáról tudjuk, hogy Festeticséknél állást is vállalt. Korabinsky 1786-ban kiemeli a Festetics-kastély pompáját, könyvtárát, parkját, majorságát, méhészetét, halastavát és pisztránghalászatát.

33 Egy évszázadon át dicsőítve emlegetik a leírások ezeket a létesítményeket, amelyek mind az uraság kényelmét szolgálják. Simaházán Thiele szerint 1833-ban több nemesi és földesúri kúria is volt, azonban ezek nem voltak számottevők. 10 házban csupán 88 lakos volt. (59 katolikus és 29 evangélikus: a vallás aránya mutatja a nemesi, valamint a jobbágy-zsellérréteg nagyságát.)

34 1851-ben a lakosok száma 110-re emelkedett (80 katolikus, 30 evangélikus). 900 hold kiterjedésű határának majd harmada erdő volt, jó cser és tölgyerdő.

35 A birtokok elaprózódása megakadályozta a gazdasági élet fejlődését, ezért az itteni nemesek életmódja, kultúrája is „patriarchálisán" egyszerű, primitív, fejletlen volt. Vannak nyomai a jobbágyokkal való összeházasodásnak is. 1864-ben Simaházát Széchenyi Ödön birtokaként említik. A helység hadnagya Skriba Ferenc volt, az egyik esküdt pedig Czuppon Pál, annak a családnak a leszármazottja, akit a Festeticsek elsőkként forgattak ki vagyonukból.

36 Szegénységük ellenére is őrizték kiváltságaikat, míg a faluból el nem származtak, be nem olvadtak más családokba. Napjainkban a nemesi családoknak a faluban nincsenek leszármazottai. Az eladósodott kisebb-nagyobb nemesi birtokok összpontosítása azonban a nehézségekkel küzdő feudális életformának új tartalmat adott. Az elnéptelenedett birtokokon megjelentek az odacsábított jobbágyok.

37 A munkaerő megnövekedése lehetővé tette a majoros gazdálkodást, a piacra való termelést, amelyet a kisnemesek az anyagi feltételek hiánya miatt meg sem kísérelhettek.

38 Az 1740-es évek elején már annyira telítődött a lakosság, hogy Festeticsek nem tartották kívánatosnak újabb bevándorlók letelepítését, mert nem tudtak és nem is akartak nekik több földet adni.

39 A közlekedési lehetőségeket is megjavították, és ez a körülmény nemcsak a földesurak, hanem a kisbirtokosok piacra való termelési lehetőségét és kedvét is növelte.

40 A Festeticsek kezére került sági uradalom mohón ránehezedett a falusi kisbirtokokra, amelyeknek legnagyobb részét sikerült erőszakkal kisajátítania. 1848-ig 1177 4/8 hold szántóföld, 50 7 kaszás rét és 48 kapás szőlő volt a kezükön, amely három majorra oszlott: sági, simaházi és családi majorra.

41 1759-ben már igen sok 32 Szabó Dezső: i. m. 46. 33 Vályi: Magyarország leírása. III, 259—260. Nagy: Notitia Hung. I. 324, Thiele: Königr. Ungarn 11,32. Korabinsky: Geogr. hist. Lexikon. I, 650: Ballagi: Magyar birod. leírása. 1877. 34 Thiele: Königr. Ungarn. II, 34. Fényes: Magyarország állapota. 1836. I, 288. 35 Fényes: Magyarország geogr. szótára. LV, 28. 36 Nemzeti Múzeum kézirattára: Pesty Helységnévtára XXXVII, 291—293. 37 Szántó: i. m. 17. 38 Szántó: i. m. 37. 39 Szántó: i. m. 45. 40 Szántó: i. m. 34 41 Szántó: i. m. 35 164