Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)
Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok
bérmunkás, „majorbéli ember", „cseléd" dolgozott azokon a munkahelyeken, amelyeket egy félszázaddal előbb kizárólag jobbágyokkal töltöttek be. Gazda, családi gazda, béres, szolgáló leány, gulyás, bivalyos, kocsis, borjúpásztor, kertész, majorosné dolgozott a kastélyban és a kastély körül. 42 Az 1769 évi urbárium szerint 37 teljes jobbágya volt az uradalomnak és ez a szám 1821-ig nem változott. 1821ben a 37 jobbágy mellett 36 szolga dolgozott az uradalomnak 23 zsellérrel együtt. A község nagyságára jellemző, hogy ekkor 385 lakosa volt (188 férfi 197 nő). A férfiak közül 90 családtag volt, tehát az egész község a Festeticsek szolgálatában állott; s a község életmódját a Festeticsek kénye-kedve szabta meg. 43 Egy egész jobbágy telekhez 20 hold szántóföld és 6 szekérre való rét tartozott. Ezért a jobbágy szolgált két vonyós marhával, и maga szekerével, ekéjével és boronájával 32 napot — az urbárium szerint. Mindé.; zsellér, kinek magányos háza volt, 18 napot, hazátlan lakos 12 napot tartozott szolgálni a földesúrnak. Ha a jobbágy földei csak fél fertályosak, csak kilencedet ad; ha fél fertályosnál kevesebb földje van, hazátlan zsellér gyanánt szolgál. Ha a 37 sági jobbágy egésztelkes lett volna, 1184 fogatos napszáma lett volna a földesúrnak birtoka megművelésére. A sági jobbágyok közül azonban 23-nak 5/8-os telke volt, 14-nek pedig 3/8-os. A nagyobb kategóriánál a roboton felül a kilenced 15, a kisebbnél 8 gyalognapszám volt. Ezzel szemben az 5/8-os telekhez 14 7/8-tól 15 2/8-ig terjedő nagyságú szántóföldet bírtak. Az uradalom egy jobbágyának sem adott egész telket, azonban a robotot 32 napban szabta ki. 44 Festetics II. Pál és Fitter Erzsébet házasságából az újjáépített sági kastélyban két gyermek született: József 1691 március 19-én és Kristóf 1696 július 4-én. Pál, a nagy harácsoló 1720 augusztus 20-án halt meg és a család akkori székhelyén, Ságon temették el. 45 Ságot II. Pál soproni birtokaival együtt Ságon született fiaira hagyta, akik közül Kristóf, a fiatalabb bizonyult nagy gazdának. Festeticséknek Sopronban több házuk is volt, Sopronon keresztül pedig kiépítették kapcsolataikat az osztrák piacokon. 46 Festetics Kristóf az osztrák örökösödési háború kitörésekor írja Constanczy György sági tiszttartónak: „Örvendezem, hogy szerencsésen betakarultunk, csak már a vetésen is iparkodjunk, az vetés után csépöltessen, mert fölhordatom a gabonát Sopronba, mivel ideföl jó árus lészen." 47 Festetics Kristóf mindig megvárta a gabonaárak kedvező alakulását, és csak akkor adta el a gabonát, amikor legjobb ára volt. 1764 tavaszán figyelmeztette Hegedűs Ferenc sági tiszttartót, hogy várjon a gabona eladásával, mert a zalaiak meg a vasiak eladták gabonáikat az olaszoknak, „Sopron vármegye maga el nem tarthatjaasoproni piacot, azért árának föllebb menni kölletikagabonának. 48 Festetics Kristóf mezőgazdasági árutermelésében azonban nem a gabona foglalta el a legfőbb helyet, hanem az élőállat, a gyapjú és a bor. A Festeticsek alsó uradalmaiból Ságra 42 Szántó: i. m. 158 43 Soproni közlevéltár: Saághi helységnek Urbarioma 1769. — Conscriptio Possessionum Nagy & Kiss Ságh 1767. 44 Helyes jobbágyok 1769-ben: 1. Török István, 2. Németh István, 3. Huszár János, 4. Szabó József, 5. Milicza István, 6. ifj. Ágoston Mihály, 7. Ágoston György, 8. Jó György, 9. Raichort Mátyás, 10. Ágoston Mihály, 11. Milicza Ferenc, 12. Ágoston János, 13. Ágoston László, 14. Németh János 15. Groff Ferenc, 16. Horváth György, 17. Bognár György, 17. Ágoston Ferenc, 19. Németh Ádám, 29 v Szálai János, 21. Hajdler György, 22. Pajter István, 23. Szabó András, 24. Kiss Ferenc, 25. Ágoston János, 26. Szűcs István, 27. Ács György, 28. Kőműves Ignác, 29. Horváth György, 31. Varga Mihály, 32. Lőrincz János, 33. Reichart János, 34. Török János, 35. Hajdler Mihály, 36. Bolla István, 37. Pál István 45 Szabó Dezyő: i. m. 55 — 56. 46-53 Szántó: i. m. 46-49. 165
