Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

sok a főúri nagybirtokkal, melynek nyomása állandóan növekedett. Bár életmódjuk sokkal egyszerűbb volt ezeknek a kisnemeseknek, egyenrangúaknak tartották magukat a fó'urakkal. A XV—XVI. század folyamán nagyrészt csupán egytelkes nemesek éltek Ságon és Simaházán, akik jobbágyaikat is szélnek eresztették, elbocsátották, hogy birtokuk adómentes legyen, és maguk dolgoztak.

25 A mohácsi vész után Ságon a Czompó, Finta, Ferda, Sághy, Gurdács, Simaházán pedig a Simaházy, Terestyén, Hetyey, Szopory és Szatler családok éltek kisnemesi telkeiken.

26 1631-ben Nagyságról az evangélikus egyház patrónusa Sághy István volt, Kissághról Czompó István, Simaházáról pedig Bátsmegyei János.

27 A falu és az egyház szegénységére jellemző', hogy 1625-ben a templom melletti iskolaházat rozoga volta miatt le kellett bontaniok, és a parochiális földek végében levő csordásházba telepítették az iskolát, mert másra tehetségük nem volt. A Simaházy, Sághy és Hetyey családbelieket a XVIII. század folyamán a nemesség felülvizsgálata alkalmával elismerték kétségtelen nemeseknek, bár birtokuk már nem volt és oklevelet felmutatni nem tudtak. A család képviselői ekkor szegénységük ellenére is tekintélyes emberek voltak, a megye vezetésében is jelentős szerepet játszottak.

28 Vagyoni romlásuk a XVII. század közepén következett be. 1685-ben Sárkány Istvánné Fitter Erzsébet, a keszthelyi várkapitány özvegye zálogba vette özv. Sági Mihályné és Czompó Istvánné nemesi kúriáját.

29 Az ilyenfajta zálogolásokból eredő vásárlásokat a császár csak teljesen megbízható híveinek engedélyezte. Ezzel is gyengítette az ellenállásra hajlamos, függetlenségéért harcoló kisnemesség harci hangulatát. Ságiné kénytelen volt zálogba adni birtokát, mert ,,már 2 esztendőiül fogva a súlyos német quártályozás rajtunk lenne és az kenyérnek szüksége és az gabnának drágasága miatt." A vidéken élősködő német katonaság pusztításai tehát létezésükben támadták meg a kisnemességet. Ezt a helyzetet alaposan kihasználta Sárkányné, mert 1686-ban még egy kúriát vásárolt meg Ságon.

30 Sárkányné, ez az élelmes özvegyasszony 1686-ban férjhez ment Festetics Pálhoz, a Batthányak vitéz kapitányához. Ságot szemelték ki, hogy letelepedjenek, és megkezdték az eladósodott kisnemesek birtokaikból való kiforgatását. 1688. április 30-án Hetyei István adta nekik zálogba 13 hold sági földjét 53 Ft kr-ért, majd 1688. augusztus 25-én összes sági birtokát 400 ft-ért. 1692-ben udvarházát is kénytelen volt Festeticséknek eladni 487 ft-ért.

31 A vételár aránylag magas összegét 25 Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1953. 54.93. (53. sz.jegyzetben.) Soós Imre: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron 1940. 73. 26 Horváth László: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Sopron 1940. 27 Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron 1924. I, 106 — 107. Uö. A nemeskéri artikuláris ev. egyházközség története. Sopron 1932. 27. 28 Horváth László: i. m. 336. 376. 374 29-30 Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története. Bp. 1928. 39. — A Festeticsek magyar ágának őse, I. Pál 1634-ben Batthyány Ádám dunántúli főkapitány németújvári várának várnagya és ispánja, ezenfelül a gróf íródeákja lett. 1637-ben nemesi kúriát vásárolt Szombathelyen. Halálakor 1640-ben 3500 ft értékű birtok maradt örökösére, II. Pálra, ki ekkor négyhónapos csecsemő volt. A szombathelyi házat 1651. január 10-én Vas vármegye vette meg 1050ft-ért. (Ma a megyei tanács épülete áll a helyén.) — II. Pál apja nyomdokain haladt. Batthyány Kristóf szolgálatába állt. Minden vagyonát pénzzé téve rabkereskedéssel, uzsorával, eladósodott birtokok zálogügyeivel foglalkozott és két ízben is gazdagon nősült. Néhány év alatt 25 872 ft értékű jószágot harácsolt össze, amit haláláig megtízszerezett. Leszármazottaira óriási birtoktesteket hagyott, amelyeket azok továbbgyarapítottak — A leszármazás sorrendjében a vagyoni ügyeket vezette: II. Pál, - Kristóf, - III. Pál (1768-1782), - György (1782-1819), - László 18191846) - Tasziló (1846-1886). 31 Szabó Dezső: i. m. 40. Soós Imre feltevése szerint (I. m. 4.) a Festeticsek a sági uradalmat a sági Kardács családtól vásárolták. Ez a család csupán egyik áldozatuk volt. n* 163