Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

Dömötör Sándor: Simasági tsz-parasztok

jobbágyföldek erőszakos elfoglalásával a vár mindinkább nagybirtokká, majoros gazdasággá alakult, amely már eladásra is, a piac számára is termelt. Ságon és környékén megkezdődött azonban egy másik folyamat is. Nemcsak földművesek és mesteremberek, hanem katonai és rendfenntartó szolgálatokat végző jobbágyok is éltek a királyné szolgálatában. A mezőgazdasági és ipari munkát végző jobbágyokkal ellentétben kiváltságuk több volt: megközelítette a nemesek kiváltságait is. Az öröklés következtében családjuk, családtagjaik szerepe, funkciója mind fontosabb lett, tekintélyük emelkedett, származási előjogaik megszilárdultak, végül függetlenítették magukat, és egy-egy szerencsés kimenetelű háború folyamán nemesekké lettek. 1208 — 1235 közötti időkből való tüzesvaspróba-periratokban kétszer is szerepel a Ság faluból való Simon (Simone de uilla Sag) nevű poroszló a mai Vámoscsalád, Uraiújfalu és Jakfa körüli önkényeskedések eligazításában.

14 1357-ben már a Ság mellett lévő Simonháza faluról is olvasunk.

15 Idevaló nemesek pör útján nyernek meg egy részt Ságból, amely még 1488-ban is Simonházaság néven szerepel

16

. A tekintélyes királyi poroszló utódainak nem elég az őseik által használt föld, és tovább terjeszkednek. A család tagjai összeházasodással is növelik tekintélyüket, és szétrajzanak a környéken. 1398-ban Tristianus de Symonháza (másképpen: Simaházi Terestyén) feleségének kötnek le zálogos birtokot Szoporon.

17 1383-ban Terestyén fia István sági nemesként szerepelt a Damonyi Mihály megöléséért fiai által indított perben.

18 1456-ban Kanizsai Miklós, a sárvári vár ura meghagyja várnagyjainak, hogy Simonházasági Terestyén János özvegyét pártfogolják.

19 1557-ben a locsmándi dézsmakerület gabonadézsma jegyzékében Terestien István 6, Terestien 10 és Simaházi Jakab 12 részdézsmával szerepel.

20 A sági birtokot a királynéporoszlójának utódai kisebbnagyobb nemesi birtokokká aprózták. Nemcsak ennek az egy ősi családnak a tekintélye volt az alapja az itt élő kisebb nemesi családok kialakulásának. 1274-ben Kun László nemesítette Vendég nevű szolgáját, aki Ságon lakott és hü fegyverese volt. III. Endre a nemesi levelet megerősítette, mert Vendég fiai, a királyné fegyvert viselő sági jobbágyai a villongások folyamán hősiesen küzdöttek mellette.

21 Vendég leszármazottai voltak a Sághy család ősei. 1426-ban tiltakoztak birtokuk felaprózása ellen,

22 azonban 1454-ben Sági István elismerte, hogy feleségének, Sági Csoda Mihály unokájának leánynegyedi illetőségét SágiFyntha János fiai kiadták.

23 A Finta urak vagyondézsmája 1557-ben 22, Ferda Tamásé 22, Sághy Gergelé 7 rész volt.

24 Ezek a kisnemesek a reformáció idején új hitre tértek. Az egyházzal és a főurakkal szemben ezzel a kiválással osztályuk függetlenségét hangsúlyozták. A királyné sági birtokai századok folyamán kisebb-nagyobb nemesi birtokokká aprózódtak. Gazdaságilag semmiképpen sem tudtak versenyezni ezek a kisbirtoko14 Fodor Henrik: A Váradi Regestrum vasi vonatkozásai. Vasi Szemle 1937. IV. 262—263. 15 Nagy Imre: Sopron vármegye története. Sopron 1889, I. 267—274. 16 Csatkai: i. m. 171. 17 Nagy Imre: i. m. I. 533 — 534. 18 Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevél gyűjteménye. Sopron 1928. I. 82-83. 19 Nagy Imre: Sopron vármegye története. Sopron 1891. II. 392. 20 Házi Jenő: XVI. századi magyarnyelvű levelek Sopron levltárából. Sopron 1928. 7. 21 Nagy Imre: i. m. I. 40—42 22 Csatkai: i. m. 172 23 Nagy Imre: i. m. II. 384 24 Házi Jenő: i. m. 7. 162