Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 1. (Szombathely, 1963)

B. Thomas Edit: Az 500 éves szombathelyi lapidárium története

valóbb szakembert kereste fel: felkérte Schoenvisner Istvánt, a magyarországi archaeologiai kutatások egyik úttörőjét, a pesti egyetem tanárát, hogy vizsgálja át az összegyűjtött anyagot és annak felhasználásával írja meg Szombathely történetét. A neves tudós készséggel tett eleget a felszólításnak s 1780-ban, s az azt követő években gyakran megfordult Szombathelyen az emlékek helyszíni tanulmányozása céljából.

38 Az évekig tartó munka eredményeképpen 1791-ben a püspök költségén megjelent nagyszabású műve, mely Szombathely történetét a legrégibb időktől 1791-ig kilenc könyvben ismerteti. — Schoenvisner a könyv mellékleteként szereplő 21 rézmetszetes táblán a Szombathelyen kiásott régiségek legértékesebb darabjait mutatja be. Schoenvisner munkájában a legtöbb kőemlék már új helyén, in nova Arcé Episcopali, — az új püspökvárban szerepel. — A sala térrendről pedig így ír.

39 „In minore Palatio, quod Solis occasui obvertitur, et in imo cubilium ordine situm est, monumenta Romana, veteresque inscriptiones apud Sabariam erutae, non minus fideli, quam docto penicillo circumquaque in parietibus representantur." Vagyis: „In minore Palatio, mely nyugat felé fordul a szobák alsó sorában, római emlékek, régi római feliratok, amik Szombathelyen találtattak nem kevésbé hűséges, mint tudós ecsettel a falakon köröskörül mutattatnak be." Schoenvisner művének 45—66 oldalakon leírt anyaga tulajdonképpen Szily múzeumának katalógusát képezi, — amennyiben itt az egyes leleteknél feltűnteti hogy a püspökvárban vannak. A püspök éremgyűjteményéről külön fejezetben számol be.

40 Schoenvisner könyve 1791-ben jelent meg, így a székesegyház építése alkalmából felszínre került régiségek már nem szerepelnek művében. Sőt, az ezt követő leletek előkerülésére vonatkozó adatunk is igen gyér. 1799-ben Szily János meghal, ebből az alkalomból Szegedy János emlékbeszédet tart,

41 ahol a következőképpen méltatja a püspök régészeti tevékenységét : „Mit

soda költségeket tett mind azokra a ritka és bötsös kézi írásokra?mind azokra a régi és emlékeztető válogatott pénzekre? . . . ." majd később: „Mit mondgyak azon költségekrül? mellyekkel ugyan itt Szombathelyen az emlékezetre méltó régiségeket, nagy farattsaggal öszve szedegette, és a Pesti Királyi Universitásnak egyik tanult és érdemes Tagjára bízván, hogy a régi és mostani Szombathelynek történetét meg-írná, ugyan ezt a tudós munkát a talált régiségek képeivel együtt ki-nyomtattatta ?" A püspök halála után elárvul a gyűjtemény, jó ideig nyomát sem találjuk a nagy római kolónia emlékei gondozásának.

42 Azonban továbbra is minden Magyarországról szóló topográfiai jellegű munka, ahol Szombathely városát megemlítik, felfigyel az ottani régészeti emlékekre. így Crusius Christian is megjegyzi 1808-ban, hogy a külső vár kapujában egy négyszögletes tábla van befalazva.

43 „Ingresso priorem arcis portám apparet in sinistro latere imposita tabula quadrangula". Úgy látszik, hogy az úgynevezett Körmendi kapuból nem bontották ki a követ, mert ezt már annak idején Schoenvisner is ott említette. 38 Géfin Gy. szíves közlése 33 i. m. 379. sk. 40 i. m. 62. 1. X. caput. 41 Szegedy János: „A jó pásztor'' Emlékbeszéd Szily János emlékünnepélyén. Szombathely 1799. 12. sk. 42 Paulovics i. m. 6. 1. 43 Ch. Crusius: Topographisches Postlexicon von Ungarn. . . Wien 1808. IV. 690. sk. 8 Vas megyei Múzeumok Értesítője 113