Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Kulács László: A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély parkjának növényei

Praenorica Folia historico-naturalia, IV (2001) Vizsgált paraméter 1 sz. talajszelvény (cm) 2. sz. talajszelvény (cm) Vizsgált paraméter 0-19 20-76 77-115 116-140 0-20 21-47 48-80 pH KCl 6,62 6,93 7,33 7,61 6,81 7,02 6,96 KA 49 50 48 46 42 49 44 összes só % 0 0 0 0,04 0 0 0 СаСОз % 0,3 0,7 4,2 14,1 1,5 2,8 2,0 H% 4,37 2,41 0,98 0,60 4,35 2,14 1,97 NO3-NO2 ppm 9,5 4,8 1,9 4,0 7,7 ЗД 1,8 P2O5 ppm 303 243 38 24 500 < 500 < 347 K2O ppm 550 < 246 193 108 198 253 352 Mg ppm 400 < 400 < 400 < 400 < 400 < 400 < 400 < Na ppm 61 43 97 129 43 62 78 Zn ppm 7,9 3,1 0,7 0,6 4,2 1,2 1,0 Cu ppm 6,4 6,2 2,5 2,1 7,3 6,4 6,9 Mn ppm 120 < 120 < 62,3 20,9 120 < 64,4 40,6 SO4 ppm 5,8 12,4 39,4 50 < 11,5 11,7 17,3 1. táblázat. Talajvizsgálati eredménytáblázat (SZÁLAI, 1983) A PARK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A park kialakulása a SzÉCHENYl-család horpácsi birtokosságához kapcsolódik. Horpács 1678-ban SZÉCHENYI György győri püspök és főispán, majd kalocsai érsek és tesvére Lőrinc révén zálogjogon került a SzÉCHENYl-család birtokába. 171 l-ben gróf SZÉCHENYI György - Lőrinc fia - a Sárvár-felsővidéki birtokot, benne Horpácsot is, örök jogon megvette. A park területén akkoriban jórészt magasártéri tölgy-kőris-szil ligeterdők váltakoztak gyertyános-tölgyes foltokkal. A mélyebb fekvésű, pangóvizes részeken pedig mézgás égeres láperdő foltok fordultak elő. Egy ilyen kisebb égeres terület még a mai napig is megtalálható a parkban a kastélytól észak-keleti irányban. Ezek a fák a park legidősebb őshonos fái közé tartoznak. Az eredeti erdőtársulás később a parképítés során teljesen eltűnt, csak szálanként maradt meg egy-egy hatalmas méretű magas kőris a korábbi erdő tanújaként. 47