Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Kulács László: A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély parkjának növényei
KULCSÁR L.: A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély parkjának növényei Hónap 50 éves átlag 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 I. 30,7 18,7 1,5 13,7 18,1 24,7 19,8 54,4 14,8 II. 27,1 11,2 25,2 17,9 7,1 11,2 48,9 20,9 3,4 III. 37,5 20,4 23,9 69,1 28,7 18,3 70,2 15,7 46,0 IV. 44,7 59,3 13,7 34,7 20,3 84,1 54,5 99,9 43,0 V. 69,2 29,6 147,3 25,4 13,3 75,5 70,7 104,2 59,0 VL 82,0 114,4 90,7 102,5 97,4 59,2 134,8 59,4 86,3 VII. 84,1 35,2 149,7 33,0 74,5 30,1 10,1 45,9 174,1 VIII. 68,7 19,3 31,7 13,0 57,2 106,7 85,1 68,0 19,6 IX. 49,7 41,0 48,1 60,1 55,9 46,7 81,5 123,3 45,0 X. 50,7 65,5 34,1 92,3 98,6 86,7 1,6 • 37,5 8,9 XI. 52,9 40,8 95,5 101,5 90,5 54,6 43,9 32,8 62,5 XII. 37,1 47,9 35,7 70,8 58,7 27,5 88,9 14,3 43,6 Összes 630,9 503,3 697,1 634,0 620,3 625,3 710,0 676,3 606,2 2. táblázat. A csapadék mennyiségének (mm) alakulása Sopronhorpácson, a Répatermesztési Kutatóintézet mérési eredményei alapján A parképítés kezdete 1738-ra (esetleg 174bre) tehető. Ekkor költözött Hörpácsra gróf SZÉCHENYI László a XVIII század elején épült ún. „kiskastélyba", ami'á ; jelenlegi park északi részén állt. Valószínű, bár erre semmi irodalmi forrás riem utal, hogy ő kezdte meg a kastély körül az erdő rendezését, esetleg néhány sétaút is kialakításra kerülhetett. 1767-ben Horpácsot más birtokokkal együtt öccse, II. Zsigmond kapta meg. Zsigmond családjával Széplakon (a mai Fertőszéplak) élt, így abban az időben a horpácsi kastély lakatlan volt. Feltehetően a kastély környékét sem gondozták. 1771-ben, miután a zálogjogon bírt Széplakot ESZTERHÁZ Y herceg visszaváltotta, költözött az időközben elhalálozott Zsigmond felesége, CZIRÁKY Mária Hörpácsra. Ebben az évben fiuk, József megházasodott és a „kiskastély" már tényleg kicsinek bizonyult. SZÉCHENYI Zsigihond özvegye nagy energiával látott hozzá a jelenlegi kastély helyén egy új földszintes épület építéséhez. Az építkezés 1774ben fejeződött be. Anyósa, SZÉCHENYI Antalné a dénesfai CziRÁKY-kastelypark mintájára szorgalmazta, hogy a horpácsi kastélyt övező ligetből tájképi parkot alakítsanak ki. Ekkor kezdődhettek meg az első tervszerű telepítések. Elsősorban természetesen felújuló, őshonos fafajokat (kocsányos és kocsánytalan tölgy, magas kőris, mezei szil, tiszafa) ültettek a kastély köré. Lehetséges, hogy ebből az időből származnak a kastélytól keletre található magas kőrisek (Fraxinus excelsior) és a 48
