Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)
Zagyva Tibor: Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben
ZAGYVA T.: Szubalpin gyepek mikológiái felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben Hygrocybe intermedia minden szerző által elismert és jellegzetes, feltűnő, egységesen interpretált faj (a RIMÓCZI (1982) által jelzett adat az egyetlen és első magyarországi előfordulás), a maradék két taxonnak már változik a rendszertani és nevezéktani értelmezése, ami megint csak újabb bizonyíték arra, hogy e genus taxonjainak egy részét nagyon bonyolult és hosszadalmas folyamat korrektül meghatározni. A Hygrocybe citrina elnevezés BOERTMANN szerint nomen ambiguum, tehát ő valójában e taxont el sem ismeri, s szerinte ezen elnevezés mögött mindig Hygrocybe ceracea, vagy Hygrocybe laeta húzódik meg. Itt kivételesen eltértem a BOERTMANN-Í interpretációtól, legfőképpen az utóbbi értelmezése miatt, bár az is igaz, hogy a H ceracea-t némely esetben szinte lehetetlen a MOSER-Í értelemben vett H citrina-tàl biztonságosan differenciálni. Hygrocybe perplexa értelmezése szintén változó. BOERTMANN a H. psittacina egy változataként interpretálja, míg más auktorok önálló fajnak tekintik. Bonyolódik a szituáció, ha már a tipikus termőtestek is csak hlásrózsaszínűek, s még csak nyomokban sincsen rajtuk az erre a taxonra oly jellegzetes zöld és téglapiros színárnyalat. Ez a helyzet ugyanis több opcióra ad lehetőséget: vagy a különösen ritka Hygrocybe sciophanoides nevű nedűgombafajt sikerült elcsípni, vagy pedig valamely más nedűgombafaj aberráns, vagy teljesen új változatát. Éppen ez az eset történt az általam Kétvölgyön 1996. október 29-én begyűjtött és fotózott nedűgombataxormal is. BOERTMANN személyes vizsgálatai és kérése nyomán a taxont ideiglenesen Hygrocybe cfr. sciophanoides-ként vezetem, s a következő évek döntik majd el a végső diagnózist. A Hygrocybe sciophanoides egyébként annyira ritka az európai elterjedését illetően, hogy valószínűleg csak REA gyűjtötte a századelőn NagyBritanniában, s emiatt idáig egyetlen szerző sem ismeri el e taxon létezését. Ha beigazolódik, hogy e feltűnő gomba valóban a századelőn, REA (1922) által jelzett nedugombafaj, akkor az 1996-os Kétvölgyön készült fotók lesznek az első ilyén jellegű dokumentációk erről a gombáról. Kisebb annak ä lehetősége; hogy egy egészen új nedűgombafajt, vagy változatot sikerült a Vendvidéken begyűjtenem. J * A 2. táblázat a Hygrocybe genusz BOERTMANN-Í értelemben vett taxonjainak számát és európai elterjedését szemlélteti (BOERTMANN, 1995). Az adatok alapján Európa területén nedűgombákban azok az országok és területek (elsősorban a károsító, intenzív agrokultúrától megkímélt szigetvilág és hegyvidéki régiók) a leggazdagabbak, amelyek: • megfelelő klimatikus feltételekkel rendelkeznek (atlantikus); • megfelelő edafikus feltételekkel bírnak (oligotróf, semleges, vagy gyengén savanyú és gyengén meszes talajok, miközben elsődleges és döntő szerepet játszik a talajok tápanyagszegénysége); • olyan területek, melyek távol esnek a nagyipari csomópontoktól, és ezáltal még relatíve megkíméltek a légszennyezés általi eutróf terheléstől; • végül az olyan területek, amelyeket mikológiái szempontból jobban feltártak, kikutattak, s publikálták is az eredményeket. 136