Az Alpokalja természeti képe közlemények 3. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 1996)

PRAENOPJCA Folia historico-naturalia, Ш (1996) számára. Az eredmények számtalan tanulmányban, tanulmánykötetben jelentek meg (TÓTH, 1983, 1987). A Dunántúl déli részén a Barcsi Tájvédelmi Körzet, a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, illetve a Dráva-mentén folyt intenzív kutatás. Az elért faunisztikai-florisztikai eredményekről hét tanulmánykötet tanúskodik (UHERKOVICH, 1978, 1981, 1983, 1985, 1992, 1995; ÁBRAHÁM, 1992). A fent említett programok mintájára 1976-ban a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya megindította az Alpokalja Természeti Képe" Kutatási Programot. A KEZDETEKTŐL AZ ,^LPOKAUA TERMÉSZETIKÉPP KUTATÁSI PROGRAM MEGINDULÁSÁIG (1878-1976) Ha végigtekintünk az elmúlt két évszázad magyar bogártani irodalmán, alig találunk a vizsgálati terület bogárfaunájával foglalkozó irodalmat. Hogy ez miért van így, okait nem tudom. Vagy elkerülte a koleopterológusok figyelmét Magyarország nyugati vége, vagy elkallódtak az idevonatkozó munkák. A KŐSZEGI-HEGYSÉG TERÜLETE A múlt század második felében tevékenykedett Kőszegen FREH Alfonz (1832-1918), mint gimnáziumi tanár. Elsősorban botanikai munkássága kiemelkedő: kettő jelentős flóraműve jelent meg, amelyek részletes előfordulási adatokat is tartalmaznak (FREH, 1876, 1883). Emellett két herbáriuma is ránk maradt {herbarium Florae Ginsiensis" és a ,Jferbarium Gymnasii Ginsiensis"). Felbuzdulva a ,JCőszeg viránya" című munkájának sikerén (FREH, 1876), a gimnázium természettudományi szertára állattani gyűjteményeinek leltárát jelentette meg az intézmény 1878-as évkönyvében (FREH, 1878). Ezt a munkát tekinthetjük a Kőszeg környékén gyűjtött állatfajok első, hiteles felsorolásának. Kijelenthető ez annak ellenére, hogy egyes rovarfajok téves lelőhelyezés folytán kerültek a listába. A felsorolás ugyanis tartalmazza P. GREDLER VINCZE Mária által Tirolban gyűjtött fajokat is, amelyek közül egyeseket utólagosan Kőszeg lelőhellyel jelöltek meg. 1893-ban FREH Alfonz egy kéziratos leltárt is készített a gyűjteményről (idézi CSÍKI, 1941b), ennek hollétét azonban nem sikerült kideríteni. ,/4 kőszegi kath. kisgymnásium terménytári gyűjteményei" című munkájában FREH Alfonz 600-nál több, Kőszeg „lelhelyű" bogárfajt ismertetett, melyek között több mint 80 levélbogárfaj akad. A következő közlemény KUTHY Dezső (1900) mérföldkő jelentőségű, öszszegző tanulmánya, a Fauna Regni Hungáriáé, Coleoptera fejezete. A katalógus7